„Normális esetben” a választás után nemcsak politikai, de társadalmi konszolidációra is szükség van, „talán érdemes lenne visszatérni a tárgyalóasztalhoz” – mondta Horváth Csaba zuglói polgármester, a Fővárosi Önkormányzat szocialista frakciójának vezetője az ATV Start című műsorában csütörtökön.

Horváthot az után kérdezték, hogy több fideszes településvezető és a Magyar Önkormány- zatok Szövetsége is kifejezte: a településeknek kompenzációra van szükségük az iparűzési adó kormányzati elvonása, valamint az energia- és élelmiszerárak emelkedése miatt.

Horváth elmondta: az önkormányzatok nagyságrendileg a költségvetésük több mint tíz százalékát elvesztették az iparűzési adó megfelezése, a gépjárműadó elvonása és a rájuk kivetett szolidaritási adó miatt. Zuglóban ez közel 4 milliárd forintot jelent, Budapesten 60 milliárd forintot.

„Zuglóban is emberek élnek, egyébként fideszesek is élnek Zuglóban; (…) nem lehet csak azon az alapon büntetni egy önkormányzati típust, hogy éppen azt ellenzékinek számolja a kormány, vagy nem ellenzékinek. (…) Nyilvánvalóan nem lehet opció, hogy a főváros, valahogy úgy adódik, hogy megfojtódik, és ennek következtében nem tud közlekedni a budapesti vagy az idelátogató”

– hívta fel a figyelmet. Mint mondta, szerinte a szociális rendszer fenntartása a legfonto- sabb, mert ilyen válságban, amikor az embereket leginkább az élelmiszerár-robbanás érinti, akkor egy önkormányzat nem vonulhat ki az idősek vagy a mélyszegénységben élők élelmiszer- vagy lakhatási támogatásából, hiszen igazán a bajban kell a segítség.

Rámutatott: az önkormányzati pénzeszközök 10-15%-os kormányzati elvonása – noha áttértek „takarékos üzemmódra” – éppen a jó közérzethez szükséges jóléti csomagjuk, óvodafelújítá- suk és útépítésük, illetve a civil szervezetek támogatására szánt összegek nagyságrendjét jelenti.

„Így túl a választáson és négy évvel a következő országgyűlési választás előtt talán érdemes lenne visszatérni a tárgyalóasztalhoz. (…) Láthatóan az európai uniós eljárások, hatásmechanizmusok is azt mutatják, hogy ha nincs valamilyen konszolidált politikai környezet, akkor bizony több ezer milliárd várakozhat a határon. Tehát ma a kormánynak anyagi érdeke is fűződne ahhoz, hogy valamilyen (…) normalizálódott helyzet alakuljon ki.”

A zuglói városközpontot érintő tervekről elmondta: ott két projekt fut. Az egyik az önkormányzat saját tervezésű projektje, ami a mai piac területére készülne. Itt kialakulna egy új piac, egy városi tér mélygarázzsal és szakrendelővel, és valamilyen kulturális funkciót is betöltő önkormányzati épület. Ennek tervezésére még nem írták ki a végleges közbeszerzési eljárást sem.

A másik projekt az utca túloldalán egy magánberuházóé, és „felháborító, hogy egy kormányzati kiemelő program keretében gyakorlatilag azt építhet, amit akar”. A kerület erre helyi szabályzatot akar alkotni, illetve, szintén visszatérve a tárgyalóasztalhoz, szerződést akar kötni a beruházóval – mondta.

Az önkormányzat 2006-ban értékesítette a területet és oda 500 lakás építésére adott engedélyt. A beruházó 950-et kért; a kormány végül kiemelt beruházássá tette a tervet és így már 4 ezer lakást lehet oda építeni. Az önkormányzatnak nincs jogi lehetősége e döntés megtámadására, „tudomásom szerint nem volt kormányváltás, ebből kifolyólag az eszközeink nagyon korlátosak” – részletezte Zugló szocialista polgármestere.

MSZP