Hargitai Miklós: Nem korrupt

Szijjártó Péter Közgázt végzett, akár érthetne is a közgazdaságtanhoz. Ezzel az erővel azt is mondhatnánk persze, hogy éveken át a Fidesz és Orbán Viktor szóvivője volt, tehát akár tudhatna is hihetően hazudni. (A kormánypárt dedikált embereket tart a füllentésre, aztán ha az érintettek megfáradtak, és elveszítették a szavahihetőségüket, akkor más fontos megbízatást kapnak. Így került Szijjártó a Külügybe.)

A jelek szerint azonban egyikhez sem ért – a ma Corvinus néven futó egyetem tetszőleges vizsgájáról minden bizonnyal kivágták volna azért a minapi mondatáért, amely szerint „ha egy országban rendszerszintű korrupció működik, akkor nemzetgazdasága nem tud olyan adatokat produkálni, mint amilyen adatokat a magyar gazdaság produkált az elmúlt nyolc esztendőben”.

A külügyi és külgazdasági miniszter nem kevesebbet állított, mint hogy amennyiben egy állam korrupt, akkor ott nem lehet gyors a gazdasági növekedés. Ami, ha igaz lenne, mindenképpen jó hír lenne a világ fejlődése szempontjából, hiszen azt jelentené, hogy Líbiában, Etiópiában, Ghánában, Elefántcsontparton, Örményországban, Törökországban, Bangladesben, Szenegálban Tádzsikisztánban, Romániában, Kínában, Indiában, sőt Panamá- ban is megszűnt a korrupció – merthogy az itt felsorolt országok mindegyikében magasabb a gazdasági növekedés, mint a Szijjártó Péter szerint nem korrupt Magyarországon. Nem is kevéssel: a polgárháború után éledező Líbiában 64, Etiópiában 10,8, de még Panamában is 5,3 százalékos volt 2017-ben a gazdaság bővülése, szemben a magyar 3,9 százalékkal.

Akit a politikai nyilatkozatokon túl a tények is érdekelnek, annak érdemes egy pillantást vetnie a széles körben elfogadott korrupciós rangsorokra, összevetve azokat a növekedési indexekkel. A gazdasági bővülési listán Magyarország előtt és mögött a világ legkorruptabb országai közé tartozó Malawi és Kazahsztán van – ők tehát nagyon durva korrupció mellett tudnak ugyanolyan növekedést produkálni, mint mi, ami már önmagában is cáfolja Szijjártó tételét. Még szomorúbb, hogy a hozzánk hasonló korrupciós szinten lévő országok közül a legtöbben gyorsabban nő a gazdaság, mint nálunk – ez lefordítva annyit jelent, hogy az ottani elitek még a közösből ellopott pénzt is sokkal hatékonyabban használják föl, mint a magyar korrupció haszonélvezői.

Talán a fentiekből is kiderül: olyan összefüggést, hogy a korrupt államban nem lehet látványos növekedés, a közgazdaságtan nem ismer. A két változó között nem fordított arányosság van, sokkal összetettebb a viszonyuk. Hogy Szijjártó Péter is megértse: a GDP szempontjából rövid távon mindegy, hogy az uniós támogatásból falusi focistadion épül, vagy iskola – netán nem is betonba öntik a pénzt, hanem korszerű tananyagba és tanerőbe. A korrupció ott jön a képbe, hogy ahol olyan korrupt a rendszer, mint nálunk, ott sokkal nagyobb eséllyel költik a közjavakat olyan projektekre, amelyekből – bár a GDP-t növelik – az állampolgárok közössége helyett csak egy szűk hatalmi kör profitál.

(Forrás: Népszava)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.