Több ezer diákot fosztanak meg az államilag finanszírozott képzéstől a Corvinuson
című Mérce-cikk margójára. 

Annak idején, amikor Ceaușescu elkezdte árusítani kivándorolni kívánó állampolgárait (főleg a szászokat a németeknek), azt az indokot találta ehhez, hogy az államnak sok pénzébe van ezeknek az embereknek az ingyenes felnevelése-tanítása stb. Ez a sztálini koncepció abból indul ki, hogy az állam a társadalom többi részétől és kiváltképpen annak tagjaitól elkülönült és függetlenedett, önálló létező. Totálisan „elhanyagolja” azt a tényt, hogy az államnak nemcsak kiadásai vannak, de bevételei is. (Ennek járulékos következményeként a „keleti blokk” országai el is adósodtak piszkosul, de most nem erről van szó.) Ezeket a bevételeket mind egy szálig a társadalom imént lesajnált tagjai adják össze adók, járulékok, vagy egyszerűen meg nem kapott jövedelmek formájában.

Az elkülönült állam vezetői szabadon rendelkeznek az elkülönült állam vagyonával — elvégre pont ezért ők az elkülönült állam vezetői. Az állam vagyona itt a lehető legszélesebb érte- lemben veendő: beletartozik minden, ami a működéséhez költségvetési pénzt kap. Ekképp állami vagyon az elvileg független társadalmi szervezet tudományos akadémia, amelynek elnökévé bármikor ki lehet nevezni egy négy elemit végzett, torna és kézimunka kivételével mindenből megbukott textilgyári munkásnőt. Állami vagyon a nemzeti bank, tehát az alapítványaiba mentett pénz „elveszti közpénz jellegét”.

A többit előbb államosítani kell. Állami vagyonná tehető a fővárosnak akár egy egész kerülete, hogy eldózerolják és szocreál sugárutat építsenek helyébe az elnöki palota elé. Mindössze néhány törvényt kell átírni, és az könnyen megy, ha az embernek megvan a kétharmada. Épp így átírt törvények alapján építhetnek „múzeumi” (valójában: éttermi) negyedet a Városliget közepébe, akárhogy pampognak is a megcsonkított kerületek.

Lám, keverem itt az autokrata vezetőket. De hát nagyon figyelni kell, ha különbséget akar találni közöttük az ember. Egy 2007-es felmérés szerint például a román állampolgárok egynegyede Nicolae Ceaușescut tartotta a legjobb politikusnak a teljes, a dákokig vissza- vezetett román történelemben. 2009-ben a románok 83%-a vélte úgy, hogy Ceaușescu nem volt rossz vezető.

A határ innenső oldalán most éppen a közgazdasági egyetemet magánosítják — elvégre „az államé”, tehát az alapítványba is viheti. Az alapítványban pedig elveszti állami jellegét. Bár sokaknak nem lesz pénze a tandíj megfizetésére, de hát ők a vesztesek. Márpedig a Magyar- basival együttműködés rendszere a nyerteseket pártolja, és a biztonság kedvéért ő maga mondja meg, hogy kik lesznek azok.

Egyetlen problémát látok az egészben: azt, hogy a magánná váló egyetemtől a világszínvonal elérését követelik. Azt ugyanis alapvetően a rangos publikációk alapján „osztják”. Mi lesz, ha a Közgáz oktatói az „A” kategóriás lapokban elvárt módszertani apparátussal elkezdik elemezni a magyar gazdaságirányítás hatékonyságát?

Fügedi Ubul

***

A szegényebbektől (kb. az ország harmada) elveszik a továbbtanulás lehetőségét. Te is tu- dod, hogy ahol enni alig van pénz, ott nem bécsi egyetem, de még egy érettségi is kétséges. Felsőfokú tanulmányok alatt a szülők se családi adókedvezményt, se családi pótlékot nem kapnak, gyakorlatilag azóta kínlódok, amióta a gyerekeim 18 éves múltak, elsőre a felvételi nem sikerült, aztán vidéki egyetemre mentek, tehát 7 év gyerekenként plusz az egyik ha- lasztott is egy évet. Nagyon boldog vagyok, hogy cum laude már végzett az egyik, de ezt egész biztos nem tudja végigcsinálni a közmunkás gyereke, mert a család nem bírja eltar- tani. Az meg milyen dolog, hogy a polgárok által fenntartott egyetemre csak a kiváltságos jómódúaknak van esélye bekerülni? (via Facebook)

De hát ez a dolog lényege: eltartjuk a kb. 2 % kiválasztottat. (via Fügedi Ubul)

(Forrás: A mi Józsefvárosunk blog)