A Fidesz a tartózkodásokra hivatkozva nem fogadja el az EP-szavazás eredményétmargójára. (Az EP kétharmaddal szavazta meg a Sargentini-jelentést. Szájer József fideszes EP-képviselő és Szijjártó Péter is azt mondta, a kormány érvénytelennek minősíti a szavazást.)

A tartózkodás nem „gyönge nem”, ahogy ezt a kontár képviselők mondják időnként. Egyéb- ként is: mitől lenne „gyönge”, ha épp úgy „nemnek” számítana, mint a „nem” szavazat? Mi lenne akkor a tartózkodás jogi relevanciája?

A tartózkodás a képviseleti demokrácia alapvető jogintézménye: azt a szándékot fejezi ki, hogy a képviselő részt akar venni a döntésben, de az ambivalens szempontokat összevetve egyik álláspont mellett sem tudja magát elkötelezni — vagy csak egyszerűen nem ért hozzá.

Ha nem tartaná fontosnak, nem szavazna (ezért szokták az érvényesség feltételévé tenni a döntésben résztvevők számát). Ha lenne álláspontja, annak megfelelően mondana igent vagy nemet. A tartózkodáshoz kimondottan kell, hogy a képviselő fontosnak tartsa a kérdést, és ezért ne horgászni vagy kocsmázni menjen, hanem szavazni.

Alulfejlett demokráciákban nem alakult ki annak tudata, hogy a képviselő a döntéseit mérlegelheti, és ennek kifejezésére jogintézmények szolgálnak. Tudatlan képviselők persze vannak a fejlett demokráciákban is. A képviselő definíciószerűen mindenben laikus; nem ért semmihez. Éppen ezért döntéseit háttérintézmények és nem családtag szakértők segítik. Ha valamilyen jogi természetű kérdésben járatlan, megkérdezheti a parlament egyebek közt ezért létező jogi osztályától, mi is a jog helyes értelmezése. Az (egyebek közt ezért létező) jogi osztály megmondja neki, ő pedig ebből megtudja.

Egészen hihetetlen suttyóság-taplóság kell ahhoz, hogy valaki ezek után ne fogadja el a jogi osztály — és mindenki más — álláspontját (azzal az egyetlen indokkal, hogy az neki nem kedvez, de ez már tényleg csak a szarhegy csúcsa).

Különösen kellemetlen szaga van ennek olyankor, amikor ezt jogvégzett emberek teszik. Jogi egyetemeken egyszerűen nincs olyan szak, amelyen államjogot ne oktatnának, és itt ún. alapvető ismeretekről van szó.

Fügedi Ubul

***

Szijjártó többször elmondta azt is, a döntés csalással született, miután a tartózkodó szava- zatokat nem számolták bele. Ha azt a nemek közé számítják, már nincs meg a kétharmad, úgy az igenek aránya csak 64 százalék lett volna. Bár Szijjártó csalásról beszél, ez a szavazás normál módja. Mint korábban megírtuk, csak rendkívüli esetben térnek el a fő szabálytól, a jogászok hétfőn arra jutottak, ez nem számít különleges helyzetnek. (HVG)

(Forrás: A mi Józsefvárosunk blog)