„Nem Baán László az egyetlen, aki pénzért hazudni is tud.”
Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa (tótumfaktuma), a minap hosszasan beszélt a Klubrádióban a Liget Projektről, ahol ismét minden aggódót sietve megnyugtatott, hogy minden rendben van, az állításai most, meg később is számon kérhetőek. Bardóczy Sándor tájépítész, a Ligetvédők csoport tagja azonmód élt a lehetőséggel, és tételesen cáfolta Baán kijelentéseit; szerinte most sem sikerült megindokolni, miért kell s miért lehet intézményi sűrűségben beépíteni a világ első közparkját. De lássuk részletesen, mit írt erről Bardóczy a Facebook-oldalán, illetve a Ligetvédők oldalán.
***
Számon kérjük Baán Lászlót
A Liget projektért felelős miniszteri biztos állításainak tételes cáfolata
Ma Baán László, a Liget projektért felelős miniszteri biztos hosszú interjút adott a Klubrádió Reggeli Személy című műsorában Rózsa Péter műsorvezetőnek, amelyben többek közt kije- lentette, hogy az állításai most is, később is számon kérhetőek. Én ezt most megkísérlem, mert nagyon sok minden hangzott el, ami nem pontos, vagy nem felel meg a valóságnak, miközben a projekt számos lépésével (zöldfelületek megújítása, oda nem való épületek elbontása, mélygarázsépítés, Felvonulási tér P+R funkcióinak megszüntetése, Kós Károly sétány forgalomcsillapítása, tó rekonstrukció, játszótér felújítások, Olof Palme ház felújí- tása) egyetértek. Hosszú lesz, mert a kérdéses pontok sokan vannak.
- “Épületek csak oda épülnek, ahol már korábban is voltak.”
Sajnos nem. Ennek a legkiugróbb példája a Néprajzi Múzeum, ahol eddig soha nem volt épület. Ez volt a park történeti főbejárata, a Rondó. Az épület megépítésével pedig örökre elvész annak a lehetősége, hogy a Rákosiék által lebetonozott Felvonulási tértől ez a Rondó visszanyerje az eredetihez közeli formáját. Továbbá van ebben a mondatban egy még rafináltabb elkenés is: minden tervezett épület kicsit, vagy sokkal nagyobb lesz a lebontott elődjénél, az összes hasznos négyzetméterben pedig két-háromszoros szorzókkal dolgozik az aláépítések és a szintráépítések miatt. Vagyis nő a beépítettség.
- “Az évi négymillió látogató döntő többsége intézménybe jön.”
Sajnos nem. A Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara 2014-ben végzett Baán László megbízásából erre felméréseket, és ezek egyértelműen kimutatták, hogy a látogatók több mint 60% kifejezetten a zöldfelületért látogat a Ligetbe, az intézmények együttesen sem érték el a 40%-ot a célmegjelölésben.
- “Itt nem arról van szó, hogy egy létező zöldfelületet elkezdünk szétszabdalni, hanem egy tradicionálisan intézményi beépítettségű közparkot megújítunk.”
Sajnos arról van szó: ha nem erről lenne szó, akkor nem kellett volna a projekt első lépéseként a Városligeti törvénnyel kivonni a területet az építésügyi törvény és a budapesti építés-szabályozás hatálya alól, hiszen ez esetben a meglévő állapot megmaradása, a rehabilitáció biztosított volt. Ám a projekt minden tekintetben túl akart terjeszkedni ezeken a szabályokon, azaz itt nem a közpark megújítása történik, hanem masszív beépítés.
- “Semmi más nem történik, mint a Ligetet a saját 120 éves hagyományai alapján újítjuk meg.”
A Liget hagyományai nem 120 évesek, hanem — ha hihetünk az 1836-os kataszteri térképeknek — , akkor minimum 180 évesek. A Milleniumi Kiállítás nem az eredettörténet, hanem az 120 évvel ezelőtt megtörtént első igazán nagy katasztrófa — a Városliget mint városi közpark szempontjából, amiből 1980-ra sikerült hellyel-közzel, de még akkor sem teljesen, kivakarni a parkot, és az intézményterületből újra a közparki irányba tolni.
- “Az állatkertben szintén átültetett fák, köszönik, élnek és virulnak. Olyan technológiával dolgozik a cég, hogy akár 100 vagy 150 éves fákat is át tud ültetni eredményesen, ezt történt a Rondónál is.”
Az állatkertben átültetett fák egy része mostanra vagy elszáradt, vagy kidőlt. Egy évvel az átültetések utáni becslések szerint már a 23%-a elpusztult az átültetett koros fáknak. Tehát az első évben. A fák lábon halnak meg, 2–3 évig képesek a törzsben, gyökérben eltárolt tartalékaikból túlélni, azaz ez a “sikertörténet” még nem zárult le. A Rondónál egy 100 év körüli tölgy már az átültetés során elpusztult, ez a tölgy bolygatás nélkül további 50 évig legalább el tudott volna élni. A szóban forgó cég egy átültetőgép gyártó cég, a látottak alapján nem sok ismerete van arról, hogy hogy milyen típusú fákat, miként lehet szakszerűen átültetni. Remek gépeket gyárt, amelyeket faiskolákban remekül lehet használni. Ezek a gépek nem arra valók, hogy 60–100 éves fákat átültessenek velük.
- “Alapvetően meglévő zöld helyébe nem kerül épület”.
Ha ez így lenne, egyetlen fát sem kellene átültetni.
- “Az épületek párkánymagassága nem lehet magasabb a 25 méteres Dózsa György úti irodaházaknál.”
A közparkokban az építési törvény szerint nem lehet magasabb épületet építeni 7,5 m-nél. Nagyon kevés, hogy a projekt megpróbál a parkon kívül, beépíthető területekhez illeszkedni párkánymagasságban, ugyanakkor nem tartja be a máshol országosan kötelező szabályokat, amelyek nem véletlenségből lettek így meghatározva.
- “120 éve eldőlt az a kérdés, hogy miért a Ligetbe kell építkezni.”
120 éve az dőlt el, hogy a főváros odaadja — hangsúlyozottan ideiglenesen — az államnak a Városligetet, hogy ott valósítsa meg az ezeréves fennállását fényező időszaki kiállításait. 120 éve a főváros azt kérte az államtól, hogy ezek után az ideiglenesen emelt pavilonok elbontásával az eredeti közparki állapotba állítsa vissza a területet. Ezt a kérést az állam 120 éve nem volt képes maradéktalanul teljesíteni, sőt mára odáig jutottunk, hogy egy 120 éves ideiglenes kiállítás a hivatkozási alap arra, hogy miért kell és lehet intézményi sűrűségben beépíteni a világ első közparkját.
- “A Néprajzi Múzeum egy mesterséges dombot képez majd a Ligetben, amely nagyon illik a Ligetnek az angolpark jellegéhez — gondoljunk bele, a XIX. században szintén vittek be mesterséges elemeket, romokat, satöbbi, ezekbe a kertekbe”.
Minden tiszteletem Baán Lászlóé, mint kulturális menedzseré, de sokkal jobban tenné, ha sem ő, sem a Zrt. munkatársai nem próbálnának meg kerttörténeti stílusokból nyilvános előadást tartani, mert abba mindig belesülnek. A néprajzi teteje volt már az interpretálásukban barokk kert, most éppen a romantikus kertirányzat néhány évtizedig tartó szentimentális ágának folyományaként próbálnak lenyomni egy túlméretezett kortárs épületet a torkunkon. A Városligetben sosem volt tervben mondjuk a tataihoz hasonló szentimentális műromok megvalósítása, klasszikus tájképi kertként épült meg. Mert bizony megépült. 1839-re minden fontos eleme készen volt Nebbien tervei alapján.
- “A Néprajzi Múzeum Magyarországnak egy olyan különleges gyűjteménye, ami a Ligetben került bemutatásra először.”
A Néprajzi gyűjtemény az ezredéves kiállításkor került a Ligetbe — ideiglenesen. Előtte ez a gyűjtemény 1872-ig a Nemzeti Múzeumban, illetve a 1873-tól, Xantus János vezetésével az Iparművészeti Múzeumban kapott helyet. A 24 lakóportából álló néprajzi falut a Ligetből rögtön elbontották a milleneumi ünnepségek után. Vagyis a gyűjtemény mindössze 1–2 évet töltött a Ligetben, visszakerült az Iparművészetibe és a Nemzetibe, majd onnan 1924-ben a tisztviselőtelepi Tündérpalotába.
- “Ahogy látom, a faátültetések nagyján túl vagyunk.”
Én úgy látom, hogy nem, főként ha tényleg megépülne a Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria és a Magyar Innováció háza, valamint a két utóbbit felszín alatt összekötő 300 férőhelyes mélygarázs is.
- “A Ligetnek egyáltalán nem lesz nehéz fenntartani az állapotát, egy négyszer ekkora intenzitású parkot Amszterdamban sikerül fenntartani.”
Bátor ígéret ez abban a városban, ahol soha semmit nem vagyunk képesek fenntartani, különösen a zöldfelületeket nem. Millenáris park, Erzsébet tér. Ezek az előképeink. A Városligetet évi 300 millióból nem sikerült megfelelően fenntartani. Hogyan sikerülne ez évi 600 millióból, mikor nagyjából évi egymilliárd fenntartási igényt generál majd az intenzív használat, s legfőképpen miből? Múzeumi jegyekből?
- “Mi tanultunk a korábbi hibákból, ezért ha bárki rámegy a honlapunkra, ott megvan az a Fakezelési protokoll, ami darabra megmondja mi lesz az egyes fákkal.”
Ez a Faápolási protokoll írja elő többek között, hogy vegetációs időszakban se gallyazni, sem átültetni nem lehet. A Rondónál nemrég megtörtént átültetések még a Zrt. saját Faápolási protokollját sem tartották be. Ez nem éppen bizalomépítő, hitelességnövelő dolog ez, nem így kéne tanulni a hibákból, ennél sokkal jobban.
- “A ligetbudapest.org honlapon minden adat megtalálható”
Kivéve a projektelemek engedélyezési tervei, illetve a fakivágási tervek, amelyekből egyértelműen kiolvasható lenne a mindmáig homályban tartott — mennyi fa érintett? — kérdésre az egzakt válasz. Ezeket a Zrt. célzott közérdekű adatigénylésre sem hajlandó nyilvánossá tenni.
- “Új étterem már nem épülhet a Ligetben a meglévőkön és a múzeumokba integráltakon kívül”.
A VÉSZ (Városligeti Építési Szabályzat) legutolsó módosításakor az építési helyeken kívül legfeljebb 5, 80 m2 alapterületű vendéglátást szolgáló új építmény építési lehetőségét iktatták be.
- “A nagy tömegrendezvényeket el akarjuk kerülni”
Az idén is meg lett rendezve a május 1., óriási vurstlival, a borfesztiválok, pálinkafesztiválok, nemzeti vágta, úszó vébé, futóversenyek gyilkolták ott a gyepet, iszonyatos vadparkolásokkal az elmúlt 5 évben, amióta az az állami cég, akinek a vezetője ezt mondja, a kezelésébe vette a parkot. Hiteles ez?
Bardóczi Sándor
okl. tájépítész mérnök (a cikket a szerző eredetileg itt publikálta.)
Megj.: évek óta nem sikerült rájönnöm, hogy egy határtalan önbizalommal megáldott múzeumigazgató mitől is ért jobban egy közparkhoz, mint teszem azt, egy tájépítész…
dr. Kispál Tibor, önkormányzati képviselő
***
Akinek mindez nem elég, annak ajánljuk még Sipos Anna: A Liget védelmében c. írását. „A Liget projekt – melyről a lap keddi számában írt Batka Zoltán – fő célja, hogy a mostani pihenőpark funkció helyett turisztikai célponttá és pénzlehúzós vendéglátóhellyé változ- tassa át a Városligetet, és ezen az úton kiszorítsa onnan a mostani használókat, azaz a hétköznapi városlakókat. A Liget projekt másodlagos célja pedig az, hogy építsenek, mindenáron.” Amúgy az építkezések folytatódnak a Ligetben.
(Forrás: A mi Erzsébetvárosunk blog)
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.