Tegnap gyorsított eljárásban összesen 500 óra közmunkára ítélte a Budai Központi Kerületi Bíróság garázdaság és rongálás miatt Gulyás Mártont és Varga Gergelyt. Az volt a bűnük, hogy a hétfő esti tüntetésen 1-1 vízfestékes flakonnal próbálták megdobálni a Sándor-palotát, amin így – az ügyészség szerint – 23 ezer forintos kár keletkezett. Ezért aztán csoportos garázdaság és műemlék épület megrongálása miatt indult ellenük gyorsított eljárás – és biztos, ami biztos – a tárgyalásig maximális időtartamban őrizetben tartották őket, majd villámgyorsan lezavarták az ügyüket.

Kissé abszurdnak tűnt, hogy az ügyészi perbeszéd egyértelműen csoportos (azaz minimum három ember által elkövetett) garázdaságot emlegetett sziklaszilárd tényként, miközben a csoporthoz hiányzott a feltételezett harmadik dobálódzó, akit sehogyan sem sikerült előhúznia a nyúlszőr kalapból a tisztelt ügyészségnek. Pedig erőlködtek nagyon.

De nézzük, mi a garázdaság jogi meghatározása: „Olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.” Ez akár két évet is érhet. De lehetnek súlyosbító körülmények, melyek három évre emelhetik a büntetési tételt, ha: a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva, c) fegyvere- sen, d) felfegyverkezve vagy e) nyilvános rendezvényen követik el.

Az ítélet:
Gulyást a bíróság bűnösnek mondták ki társtettesként elkövetett garázdaság és rongálás bűntettében, a próbára bocsátását megszüntették, halmazati büntetésül 300 óra fizikai munkakörben teljesítendő közérdekű munkára ítéli. Ha nem végzi el, fogházban kell letöltenie. 12 órát teljesítettnek tekintenek az őrizet miatt. Vargát is bűnösnek mondták ki ugyanazokban a vádpontokban. Őt 200 óra közérdekű munkára ítélték, ugyanúgy fogházba kell mennie, ha ezt nem hajtja végre. A rongálás költségét is meg kell fizetniük.

Konok Péter négy mondatban foglalta össze, amit a Gulyásék ítéletéről tudni kell: „A vízfesték könnyen lemosható a falakról. A gyalázat (mit a falak mögött székelők rákentek), már nehezebben. Nem elég hozzá egy vödör, meg egy sikakefe. Ráadásul esélyes, hogy ha a gyalázatot lemosnák, csak a nagy semmi maradna.”

Nos tehát, egy csinosnak mondott, szépen kimunkált koncepciós perben megszületett a fenti ítélet, a bíróság megvédte az általa fontosnak tartott műemlék épület becsületét meg a turisták zavartalan nézelődését. A két megbilincselt, tán’ hatvan kilós fiatal meg a mélyen tisztelt magyar ügyészség főszereplésével – immáron sokadszor –  újraforgatták A tanú című filmet. Mostantól bárkit, bármikor el lehet ítélni garázdaságért, szükség és a megrendelő igénye szerint. Visszatérnek a meghitt, régi szép idők, annyi kis különbséggel, hogy már nem csak ellenzéki politikusokat visznek el bilincsben, vezetőpórázon mondvacsinált ügyekkel, hanem civil aktivistákat, fiatal tüntetőket is – bárkit.

P.s.: A bíró (és az ügyész) szerint Gulyás 23 ezer forintos kárt okozott és megbotránkozást keltett, ezért 300 óra közmunkára ítéltetett. Én csak azon tűnődök, hogy Mészáros Lőrinc vajon hányszor tízmillió órát fog kapni az eddig eltüntetett milliárdokért?

***

Nagypéntek van. A keresztény liturgiában ez a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. … Emlékeztetnék arra, hogy Jézus idején is azt tekintették bűnözőnek (ma már hatalmas ennek az irodalma), aki elégedetlen volt a hatalommal, aki a társadalom peremére szorult, vagy aki gyökértelenné vált. … Hornyák Szabolcs bíró ezt valahogy úgy fogalmazta volna meg, hogy Jézus cselekedete garázdaság volt, mivel kihívóan közösségellenes, erőszakos volt és alkalmas volt a köznyugalom megzavarására is. És csak jelzem, hogy Jézus cselekedetét követően kezdtek el tanakodni arról, hogy „miképp okozzák (Jézus) vesztét.” (via – Gábor György, vallástörténész)

(Forrás: Hunvald-blog)