Rendező, pálya, udvar

Szinte minden megszólaló elmondja róla, hogy tehetséges rendezőnek indult. Lesajnálás van egy ilyen a mondatban, erkölcsi ítélet, némi utálkozással vegyítve. Amikor azt mondják valakiről, hogy valaha tehetségesnek indult, akkor arra gondolnak, hogy most már nem tehetséges. Vagy, nem abban talentumos, amiben egykor volt, hanem abban, amiben mi nem szeretnénk azok lenni.

Tehetségesnek indult, a hatalom kegyeltjeként ért a célba. Oda jutott, és ahová nem neki, hanem másnak kellett volna jutnia. Vagyis, hát mégis csak inkább neki, mert másnak nem lett volna gyomra ilyen utat végigjárni. Jött a kisebbségi létből, ahol, feltehetőleg bántások is érték. Ami nemcsak azért baj, mert bárkit bántani butaság, de a személyiséget is torzítja. Akit sérelmek érnek, abban jó esetben bizonyítási vágy van, ami alkalomadtán az elvisel- hetőnél is erősebbé válik. Rosszabb esetben nem bizonyítani akar, hanem bosszút állni. Nem azokon, akik bántották, a sérelmeknek másfajta mozgásuk van: azokkal kíván elbánni, akik befogadták, akiknél hazára talált a szülőföldje helyett.

Nekünk fogja most majd megmutatni.

Mostantól ő mondja meg, kiből lehet diplomás színész, vagy rendező. Aztán, ha egyszer majd vége lesz annak, ami most van, széttárja a kezeit, és azt mondja, amit a Mephisto főhősétől, Hendrik Höfgentől megtanult: én csak egy színész vagyok.

Valamint a színművészeti egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke.

Föld S. Péter

(Forrás: HírKlikk)

*

Vidnyánszky kapta meg a Színművészetit. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium bejelentette, hogy Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója lett a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke – írja a HVG. Az intézmény szeptember 1-től kerül alapítványi fenntartásba.

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.