Megszavazták a kormánypártok

Megvolt a kétharmad, a kormánypárti többség megszavazta a felhatalmazási törvényt. Előzőleg egyesével leszavazták az összes ellenzéki módosító javaslatot.

137 igen szavazattal 53 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés a veszélyhelyzetről szóló törvény kétharmados részeit, míg az egyszerű többséget igénylő paragrafusokat 138 igen, 53 nem szavazattal fogadták el. Ezzel, amint Áder János kihirdeti a törvény, amire minden bizonnyal napokon belül sor kerülhet, meghatározatlan időre különleges jogokat kaphat a kormány, törvényerejű rendeleteket hozhat a járvány terjedésének megelőzése, korlátozása, gazdasági hatásainak kezelése érdekében.

A járvánnyal kapcsolatos rémhírterjesztést egytől öt évig terjedő börtönnel büntethetik. A törvényt nem csak az ellenzék, nemzetközi szervezetek is bírálták, mivel nincs konkrét határideje a különleges felhatalmazásnak, az addig tart, amíg a kormány meg nem állapítja a végét.

Az ellenzéki pártok még a szavazás előtt is közölték, hogy támogatnák a törvényt, ha az nem korlátlan időre szólna, hanem egy szükség szerint akárhányszor meghosszabbítható időkorlátot építenének bele. A kormány és a kormánypártok azonban semmilyen kompromisszumra nem voltak hajlandók, bár erre nem is nagyon lehetett számítani. Még a múlt heti szavazás előtt – amikor nem kapta meg a négyötödös támogatást a törvényjavaslat rendkívüli, házszabálytól eltérő tárgyalása – közölte Kocsis Máté frakcióvezető, hogy mindegy is az eredmény, egy héttel később, azaz ma úgyis elfogadják a törvényt.

Erről szól a törvény

A törvény a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg. A jogszabály értelmében a kormány a veszélyhelyzetben – a törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken túl – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezt a jogkörét – szükséges és arányos mértékben – a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja.

Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti rendeleteinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.

A Ház a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően ezt a felhatalmazását visszavonhatja. A parlament továbbá megerősítette a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló rendelet hatálybalépése után a most megszavazott törvény hatálybalépéséig megalkotott, a veszélyhelyzettel összefüggő kormányrendeleteket.

Kimondták azt is, a kormány a veszélyhelyzet-elhárítás érdekében hozott intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.

A törvény rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és főtitkára gondoskodik az Ab veszélyhelyzetben történő folyamatos működéséről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az Ab-elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható. (Ugyanezt a kormánypártok szerint nem lehet alkalmazni a parlament esetében, legalábbis lesöpörték az asztalról az ellenzék ilyen javaslatait.)

Választásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz a jogszabály: így például azt, hogy a helyi vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés a veszélyhelyzet megszűnése utáni naptól hatályos. A veszélyhelyzet alatt időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.

A veszélyhelyzet megszűnéséig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak.

A mostani döntéssel a büntető törvénykönyvet kiegészítették a járványügyi védekezés akadályozásával, valamint a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozással. A Btk. kimondja ezentúl, hogy aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása érdekében elrendelt, illetve a járvány idején elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos elkövetésnél egytől öt évig, halált okozó bűncselekmény esetén pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.

Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az pedig, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(Forrás: Népszava)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.