160 éves a Zsinagóga

És most végre egy kis kampányszünet, ránk fér. Tegnapelőtt volt ugyanis 160 éve, hogy 1859. szeptember 6-án átadták a világ akkori legnagyobb működő zsinagógáját a Dohány utcában.

A pesti hitközség elöljárósága 1850. december 15-én határozta el, hogy a Dohány utcai telken az addig csak bérelt helyiségekben kialakított imaszobák helyett egy reprezentatív, sokakat befogadó templomot építtet a gyorsan gyarapodó pesti zsidóság számára.

A zsinagógát végül Ludwig Förster német építész (a bécsi nagyzsinagóga tervezője) elkép- zelései alapján 1854-ben kezdték el építeni. Förster ugyan 1857 őszén elszámolási viták miatt felmondott, de a munkálatok tovább folytatódtak. Az épület szentélyét, belső díszítését végül Feszl Frigyes tervezte és valósította meg; főként Wechselmann Ignác* építésvezetőnek (ő tervezte át 1864-ben a templom tetőszerkezetét is) köszönhetően. A kivitelezés gyorsan haladt, és alig több mint négy év alatt elkészült az új zsinagóga.

Az 1859. szeptember 6-án átadott monumentális épület korának legnagyobb zsidó imaháza lett, két karzattal, összesen több mint háromezer ülőhellyel. Az ünnepségen az akkori hírességek és elöljárók valláskülönbség nélkül vettek részt, az orgonán Liszt Ferenc műve csendült fel, miközben a szerző ott ült a legelső sorban.

A templom főhomlokzatától balra eredetileg álló kétemeletes házat 1907-ben szerezte meg telekcsere útján a hitközség. (Ebben a házban látta meg a napvilágot Herzl Tivadar, a zsidó állam megálmodója.) Ezt az épületet 1929-ben bontották le, helyén 1931-ben avatták fel a Vágó László és Faragó Ferenc tervezte árkádsort és a Hősök Templomát, amely az I. világhá- borúban elhunyt 10 ezer zsidó származású embernek állít emléket.

Itt működik az 1916-ban alapított Zsidó Múzeum is, amely 1932-ben került ide a Dohány utcai zsinagógához toldott, annak stílusa szerint tervezett épületbe. A templom Wesselényi utcáig terjedő nyitott kertje egy nagy tömegsír, itt temették el a II. világháború alatt a gettóban meghalt több tízezer áldozatot. A sírkert mögötti téren a ’90-es években épült ki fokozatosan az embermentő svéd diplomata nevét viselő Raoul Wallenberg emlékkert. Az emlékművek közül elsőként az Emanuel Alapítvány emlékfáját állították fel 1990-ben.

A Varga Imre szobrász készítette acél szomorúfűz 30 ezer levelére a holokausztban meg- gyilkolt egy-egy áldozat nevét vésték. Az emlékmű előtt, a kerítéshez közel egy márvány- lapon a következő idézet olvasható: „Aki egy lelket megment, olybá tekintendő, mintha az egész világot mentette volna meg.” (Talmud) A kertben felállított vörös márványoszlopokra azoknak a neveit vésték fel, akik a fenti idézet szellemében cselekedtek.

2017-ben Európai Örökség címre jelölték a Dohány utcai zsinagógát. A Miniszterelnökség által kiadott közlemény szerint a zsinagógát a hozzá tartozó – a múzeumot, a levéltárat, az I. világháborúban elesett magyar zsidó katonák tiszteletére elhelyezett emlékművet, a holokauszt áldozatainak földi maradványait őrző kertet, valamint a Raoul Wallenberg Emlékparkot is magában foglaló – komplexummal együtt jelölték az elismerésre.

*Wechselmann Ignác (1828-1903) 1856-ban telepedett le Pesten. Egyetlen zsidóként felvé- telt nyert a pesti építő céhbe, építési vállalkozóként Ybl Miklós legjelentősebb épületeit kivitelezte, így a Várkertbazárt és a Fővámházat. Nevét azonban nem ez, hanem végren- delete örökítette meg, mivel úgy határozott, hogy jelentős vagyonát egy korszerű Vakok Intézete építésére hagyja. Ő és felesége alapítványa támogatásából épült fel 1908-ra az intézet, Lajta (Leitersdorfer) Béla tervei szerint.

***

New York (és egyben az Egyesült Államok egyik) legidősebb, folyamatos használatban lévő zsinagógája, a Lexington sugárút és az 55. utca sarkán álló Central Synagogue a Dohány utcai zsinagóga majdnem pontos mása. A Németországból emigrált Henry Fernbach, az Egyesült Államok első prominens zsidó építésze által tervezett, mór stílusú zsinagógát két new york-i német zsidó közösség építtette 1872-ben. Jelenleg ez a világ legnagyobb zsidó temploma, amely igencsak feltűnő hasonlóságot mutat Európa legnagyobb zsinagógájával, a Dohány utcaival. (Lásd. Vincze Miklós 24.hu-n 2016 januárjában megjelent írása.)

(Forrás: A mi Erzsébetvárosunk blog)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.