Korózs Lajos 11 kérdése

Korózs Lajos MSZP-s országgyűlési képviselő az utóbbi hetekben az Országgyűlés falain belül és kívül is több alkalommal foglalkozott a külföldről behozott szennyvíziszap ügyével.

A közelmúltban Márton Roland polgármesterjelölttel olyan videófelvételeket hoztak nyilvánosságra, amely álláspontjuk szerint bizonyítja, hogy a Székesfehérvár mellett lerakott horvát szennyvíziszap más minőségű, mint amire a lerakási engedélye szól. Valószínűleg nyers, kezeletlen szennyvíziszap, ami veszélyes hulladéknak minősül – mondta Márton.

Korózs Lajos hozzátette, az a gyanú is fennáll, hogy nemcsak Horvátországból, hanem máshonnan is kerül ide nagy mennyiségben iszap a tavaly elhelyezett 52 ezer tonnán kívül. Ráadásul a telephely gazdái annak bővítésére kértek engedélyt.

A szocialista képviselő parlamenti felszólalásaiban Egerszalókról is beszélt, ahol a borvidék közepére 200 ezer tonna szennyvíziszapot készülnek elhelyezni, de bemutatott egy olyan fényképet is, amelyen az látszik, hogy a Dél-Pest Megyei Víziközmű Zrt. telephelyére beszállított tartályos szennyvíziszapot nem az üzemben dolgozzák föl, hanem a telephely mögötti erdőben lévő patakba engedik.

Korózs Lajos közösségi oldalán nyilvánosságra hozott, július 19-én kelt levele szerint most nem a Horvátországból, hanem a Szlovéniából behozott szennyvíziszap ügyében fordult közadatigényléssel a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez, dr. Tarnai Richárd kormánymegbízotthoz.

Az MSZP-s képviselő leírja, hogy a hírek szerint a Pest Megyei Kormányhivatal adta ki azokat az engedélyeket, amelyek alapján Horvátországból hatalmas mennyiségű szennyvíziszapot szállítanak Magyarországra, és teszik azt le Székesfehérvár mellett, illetve egyes hírek szerint Pápa mellett, Tapolcafőn.

Az ellenzéki képviselő a 24.hu június 26-i cikkéből idéz: „A Pest Megyei Kormányhivataltól származó adatok szerint a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az exporttal a két cég lényegében megszabadította Horvátországot Zágráb teljes évi szennyvíziszap- termésének elhelyezési gondjától. A horvát főváros napi 100 tonnányi iszapot termel, ez a mennyiség teszi ki az országban keletkező iszap felét.” 

A portál július 19-én szintén foglalkozott a témával: „Mint korábban beszámoltunk róla, a Pest Megyei Kormányhivatal 2018-ban 41 ezer tonna szennyvíziszap behozatalára adott ki engedélyt, ennek alapján a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az idei évre nemcsak meghosszabbították Girk Kalun szállítási engedélyét, hanem megemelték a kvótáját, ennek alapján 48 ezer tonna szennyvíziszapot szállíthat be Zágrábból az év végéig. Ám még ennél is sokkal többről van szó: 2018-ban Szlovénia egy éves termelésének megfelelő mennyiségű szennyvíziszap érkezett két magyar feldolgozótelepre.„

Korózs Lajos megjegyezte, személyesen is meggyőződött arról, hogy szlovén rendszámú kamionok is hoznak és ürítenek szennyvíziszapot hazánkban. Ezért a következő kérdéseket tette fel a Pest megyei kormánymegbízottnak: 

  1. 2015. január 1. és 2019. július 19. között milyen engedélyeket adtak ki, hányat és kiknek a részére külföldről származó szennyvíziszap Magyarországra történő beszállítására?
  2. 2015. január 1. és 2019. július 19. között milyen engedélyeket adtak ki, hányat és kiknek a részére külföldről származó szennyvíziszap Magyarországon történő elhelyezésére, lerakására?
  3. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban, és 2019-ben?
  4. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség Magyarország területén történő szállítására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben?
  5. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben?
  6. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2017-ben?
  7. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2017-ben?
  8. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2016-ban?
  9. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2016-ban?
  10. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2015-ben?
  11. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2015-ben?

(Forrás: HírKlikk)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.