N. Kósa Judit: Közös Tarlós

Komolyan, ha így megy tovább, én is kénytelen leszek elindulni a főpolgármester-választáson. Programom pont olyan egyszerű lesz, mint Puzsér kolléga sétálós koncepciója: “Ez az egész itt Budapest!”

Elképeszt ugyanis, hogy Tarlós főpolgármester szakmányban adja az arrogáns interjúkat, amelyeknek mind az a velejük: a fővárosi vezetésnek nincs más dolga, mint a rászabott kényszerzubbonyban úgy táncolni, ahogy az Orbán-kormány fütyül. Mivel lassan minden állami pénzből történik Budapesten – jegyezzük meg: nem utolsó sorban a fővárostól elvett forrásokból –, ezért az itt élők első embere vállvonásnyit sem foglalkozik az olimpia-terv visszacsempészésére utaló megalomán sportberuházásokkal vagy mondjuk a Vár kormányzati célú elfoglalásával.

Ugyanígy nincs szava a CEU elüldözésére – marad itt egyetem bőven –, és valószínűleg a kérdést sem értené, ha valaki azt firtatná, nem fog-e hiányozni a városlakóknak a természettudományi, illetve a színháztörténeti múzeum, amelyeket épp most vezényel valahová a bús vidékre az államhatalom.

Budapest ebben a koncepcióban, ha jól értem, nem több, mint hogy a tömegközlekedés jó esetben eljuttatja az embert ából bébe, és ha kinyitjuk a csapot, abból jobbára folyik  a víz. Javíthatatlan optimistaként azonban azt gondolom: az lehetetlen, hogy ebből a közös képviselői hozzáállásból és a sétálásból lehessen csak választani. Nem lehet egy városnak olyan pechje, hogy ne jöjjön valaki, aki olyan programmal áll elő, amely Budapestet a szó valós értelmében gazdasági, valamint kulturális és civil gondolati egységként fogja föl, és nemcsak a megnyirbált költségvetés elköltését, hanem a polgári létforma helyreállítását is feladatának tekinti.

S mivel részemről a sétálás kipipálva – 2010 óta gyalog járok szinte mindenhová -, nagy várakozással nézek az előválasztás, de főleg az megmutatkozó programok elé.

(Forrás: Népszava)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.