Ugye nem felejtettük el?

A napokban, pontosabban tegnap, december 9-én lett volna 68 éves Ferenczi Krisztina. Már több mint három éve nincs köztünk. Az egyik legkiválóbb oknyomozó újságíróként dolgozott, amíg bírta erővel. Kíméletlenül és megfélemlíthetetlenül akarta olvasói elé tárni a mai rendszer minden visszaélését, hazugságát, csalását. Ugye nem felejtettük el?

“Tudtam, hogy ezt senki más nem csinálja meg. Nyilván vannak olyan tulajdonságaim, amik alkalmassá tesznek arra, hogy ez a történet megtaláljon engem. A legrosszab- bak a legjobb tulajdonságaim is: hajlíthatatlan, megkörnyékezhetetlen vagyok. És kitartó, normális ember már feladta volna, én még nem. Hozzáteszem: nem Orbánék vagyona miatt volt ez az egész érdekes és fontos számomra, hanem az ország közál- lapotai miatt. Az, hogy Orbánék nem érthető módon gyarapodtak anyagilag, fordulat a magyar demokráciában. Nekem ma sincs fogalmam arról, honnan van mindez, ami most az övék. Volt egyszer egy farmeres srác, most meg van egy dandy család…

Ma már egyértelmű, hogy Orbán újfeudalizmust épít és saját dinasztiát, nem négy, nem nyolc évre, hanem hetedíziglen.”

Tízmilliós Mercik suhannak a pusztában  Ferenczi Krisztina újságíró 
(A Magyar Narancs ezzel az interjúval búcsúzott tőle)

Ne felejtsük el őt, se azt, amiről írt. És ezt se felejtsük el: “Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc vs Ferenczi Krisztina, videóinterjú (Átlátszó, 2012. május 14.)

a Szerk.

P.s.: Ferenczi Krisztina 2015. július 16-án hunyt el hosszú betegség után. Egy éve, 2017 decemberében avatták fel emléktábláját a XIII. kerületi Pannónia utcában.

(Forrás: A mi Erzsébetvárosunk blog)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.