Felélesztett “rabszolgatörvény”

Újabb bőrt húz le a munkavállalókról a kormány, ha a parlament elfogadja a tavaly rabszolgatörvényként elhíresült, akkor még az elfogadás előtt megbukott, de most ismét előhúzott javaslatot.

A szakszervezetek szerint embertelen, aljas, családellenes, a munkavállalókat kizsigerelő változás jön, amivel heti 8 óra pluszmunka, azaz hatnapos munkahét is elképzelhető. Kérdés, hogy a cafetéria beszántása miatt amúgy is forrongó dolgozói képviseletek elegendőek-e arra, hogy meghátráljon a kormány.

Mindenféle egyeztetés nélkül emelné a kormány kollektív szerződés esetén évi 300 helyett 400 órára a túlórakeretet, az elszámolási időszakot pedig egy évről három évre lazítanák. Másfél éve a fideszes gazdasági bizottság rukkolt elő az ötlettel, ami lényegesen puhább volt, mert csak a 36 hónapos el számolás időszak szerepelt benne. Akkor napok alatt visszakoztak az előterjesztők, amit a közelgő választási év is magyarázhatott.

Valószínűtlen, hogy másodjára is gyengeséget mutatna a kormány, amely most elszántabbnak tűnik, hiszen a Munka törvénykönyvének (Mt.) kedd este benyújtott változtatását két fideszes képviselő, Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf hóna alá nyomták, így kerülve ki az előzetes egyeztetést az érdekképviseletekkel.

Heti nyolc óra plusz

A szakszervezetek általános felháborodása – elfogadhatatlannak tartja a módosítást a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek is – a kormány bujkálása és a tervezet tartalma miatt nem maradt el. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége azt üzeni: dolgozzanak le a képviselők néhány feszített műszakot egy gumigyárban.

– A javaslat egy évre lebontva heti 8 óra pluszmunkát jelent (a  heti 40 óra 48-ra nőhet), így lényegében a hatnapos munkahét bevezetésére készül a kormány, agyondolgoztatva és elvéve a munkavállalókat a családoktól a Családok évében – magyarázta a felháborodás okát Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a VH-nak elmondta: a foglalkoztatás-egészségügyi statisztikák már most is riasztóak a leterheltség és a stressz miatt. „Nem hiszem, hogy az volna a politikusok célja, hogy rövid távú növekedési célok érdekében tönkretegye a dolgozókat.”

Havi egy munkaszüneti nap

A MASZSZ elnöke szerint a javaslattal a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára a dolgozók jelentős részét, a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, a több műszakban foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék. A  közlekedési ágazatban az elképzelés egyenesen életveszélyes, olvasható a Közúti Közlekedési Szakszervezet közleményében.

Egy év, ami 14 hónap

A munkaadók a jelenlegi előírásokat sem tartják be, gyakran a törvényes kereteket túllépő túlóráztatással orvosolják a munkaerőhiányt, sok a peres ügy. Már most általános az évi 400-500 óra túlmunka, és ami 600-800 órára is nőhet László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint. A munkaügyi hatóság vizsgálata szerint a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések minden negyedik munkavállalót érintik, mondta a Népszavának. Kiemelte azt is, hogy ha a fideszes többség megszavazza az indítványt, a munkaadói trükkökre már nem lesz szükség. A túlórakeret megemelésével éves szinten 12 munkavállaló munkájával plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, egy dolgozó 14 havi munkát fog végezni – mutatott rá László Zoltán. És ezért akár kevesebbet is kell majd fizetni, hiszen ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a többletmunka nem is számít majd pótlékot jelentő túlórának.

A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható!

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.