Németh Angéla, az ellenzék közös jelöltje nyerte a Budapest XV. kerületében tartott időközi polgármester-választást. A posztért a fideszes László Tamás és a Munkáspárt jelöltje Kerezsi László indult még.

Fotó: MTI / Soós Lajos

A választásról az IDEA Intézet készített elemzést, amelyben azt írják, hogy a XV. kerületében tartott időközi polgármester-választás számos tekintetben eltért a legutóbbi, Józsefvárosban lezajlott megmérettetéstől. Utóbbi esetben egy, az előzetes várakozások szerint is ellenzéki vereséggel kellett számolni, Kocsis Máté utódja, Sára Botond (Fidesz) nemcsak a tulajdon- képpeni „folytatás” embere, hanem a kormánypártok által „jól megdolgozott”, többször megnyert kerület alpolgármestere is volt. Emellett akárcsak 2014-ben, úgy 2018-ban is a Fidesz–KDNP jelöltje nyerte az országgyűlési választás egyéni mandátumát (a VIII-IX. kerü- letben), így a nyári időközi polgármester-választás – az egy ellenzéki indulós modell ellenére is –

inkább csak vereségminimalizáló stratégiának bizonyulhatott.

Ehhez képest a vasárnap tartott XV. kerületi időközi polgármester-választás kedvezőbb terepnek bizonyult: bár az ellenzéki pártok támogatottsága általában sem emelkedett, de szemben a VIII. kerületi „megszerezni” feladattal – a XV. kerület a „tartsuk meg” üzenetét hordozta. A 2014-es önkormányzati választáson 11 294 szavazattal a DK-s – azóta ország- gyűlési képviselő – Hajdu László nyert, de a Fidesz–KDNP akkori jelöltje, dr. Pintér Gábor – a szavazatok 41 százalékával – kevesebb, mint ezer vokssal lemaradva végzett a második helyen a 43,89 százalékot elért Hajduhoz képest.

Józsefvárossal szemben tehát „könnyebb pályának” bizonyult a XV. kerület: nyerhető kerü- let, és a korábbi, több alkalommal már bizonyított polgármester politikájának folytatója volt az ellenzéki együttműködés jelöltje – Németh Angéla (nem véletlenül szerepelt Hajduval kö- zösen a plakátokon) –, és az országos ellenzék helyzete ellenére a polgármester választáson túl is volt tétje a vasárnapnak.

A várakozásoknak megfelelően a nem túl magas részvételt (34,36%) követően, ismét szoros versenyben, de alulmaradt a Fidesz–KDNP jelöltje: László Tamás 10 590, a győztes Németh 11 287 szavazatot kapott. Mondhatnánk, volt annyi motiváló erő a nem fideszes tábor egy részében, hogy felülemelkedjen az apátián, és Hajdu képes volt az MSZP-P-DK-táborán túl is szavazatokat szerezni. Ennek bizonyítására az IDEA a vasárnapi és az április 8-i eredménye- ket hasonlította össze.

Az ábrán a piros és a sárga körök szavazóköröket jelentenek. Minél nagyobb a kör, annál magasabb volt a választási részvétel az adott szavazókörben. A 45 fokos vonal az áprilisi országgyűlési választást és a vasárnap tartott polgármester-választást különítik el egymástól. Tavasszal a koordináció révén a DK állított jelöltet, annak szavazatarányához az elemzők hozzáadták az LMP, a Momentum jelöltjeinek szavazatarányát is, és az összehasonlítás vé- gett a Fidesz és a Jobbik jelöltjeinek április 8-i szavazatarányát is összevonták.

Előbbi esetben azzal a feltételezéssel éltek, hogy az LMP és Momentum szavazói inkább a DK-s, míg a jobbikos egyéni szavazók inkább a Fidesz–KDNP jelöltjét támogathatták április 8-án. Másképpen:

feltételezésük szerint az a jobbikos, aki áprilisban a Jobbikra, az vasárnap László Tamásra, az LMP-sek az LMP-s pedig jelölt híján pedig Németh Angélára szavaztak. Az adatok pedig alátámasztották ezt a feltételezést.

A fekete 45 fokos egyenesek alatt azok a pontok szereplenek, amelyek esetében vasárnap az országgyűlési választáshoz képesti gyengébb eredmény alakult ki, felette pedig azok, melyek kedvezőbb eredményt hoztak. Minél jobb eredményt értek el az egyéni jelöltek összesítve április 8-án egy adott körzetben, annál valószínűbb, hogy az átlaghoz képest jobb eredményt értek el a polgármester-választáson is.

A pontfelhők viszonylag közel helyezkednek el az egyenesekhez mindkét ábrán, így azok a leegyszerűsítő feltételezések, miszerint az MSZP-Párbeszéd, a DK, a Momentum és az LMP támogatói túlnyomó részt a polgármester választáson Németh Angélára adták szavazatukat, valószínűsíthető. Hasonlóan az előbbihez, a Fidesz és a Jobbik támogatói pedig inkább László Tamásra szavazhattak. Szükséges hozzátenni, hogy a szavazókörönkénti részvételi arány és a polgármester-választás eredménye között nincs látható összefüggés.

Mindebből azt a következtetést vonhatja le az ellenzék az elemzők szerint, hogy az ellenzéki jelöltállításnak továbbra az egyindulós modellt kell preferálnia.

Bár csak a vasárnapi eredményből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, az azonban megállapítható, hogy ha egy-egy választás esetén ha nem a kétpártrendszer szisz- témájához leginkább hasonlító indulási helyzet áll elő (azaz Fidesz – KDNP-vel lehetőleg egy ellenzéki van szemben), úgy a Jobbikon kívüli ellenzék esélyei csökkenhetnek. Az is látható, hogy téttel bíró választási helyzet esetén az LMP és Momentum szavazói mutatnak hajlandó- ságot más, országosan ellenzéki párt jelöltjére is szavazni.

(Forrás: 24.hu)