Rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával – ezt mondta ki az Európai Parlament nagy többséggel, amikor elfogadta a holland zöldpárti képviselő, Judith Sargentini jelentését. Az eljárás következő lépéseként a kormány- és államfőkból álló Európai Tanács hallgatja meg a magyar kormányt, és tesz ajánlásokat, majd négyötödös többséggel dönthet arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió alapértékei. A szavazati jogunk felfüggesztése még messze, ám Orbán Viktor és az Európai Néppárt viszonya kritikus állapotban van, fő szövetségesei szavazhattak a miniszterelnök ellen.

Elfogadta az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, amely a Magyarországgal szemben az uniós alapértékek megsértése miatt folyó eljárás része. A jelenlévő EP-képviselők kéthar- madának (az összes képviselő felének, 376 politikusnak a) szavazatára volt szükség a „hetes cikkely szerinti eljárásként” is ismert folyamat továbbléptetéséhez.

Az eredmény a következő:

• 448 igen
• 197 nem
• 48 tartózkodás.

Az indítvány elfogadása nem jár közvetlenül Magyarország megbüntetésével, a hivatalos eljárás ugyanis hosszú bürokratikus folyamat – a következő lépés az, hogy az Európai Tanács meghallgatja a magyar kormányt, ajánlásokat tesz, később pedig megállapítja, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy hazánk súlyosan megsérti az Európai Unióról szóló szerződésbe foglalt értékeket. Még ezután is több lépés vezet ahhoz, hogy elvegyék hazánk szavazati jogát az EU-tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsban.

A folyamatról és a holland zöldpárti képviselő által készített Sargentini-jelentésről itt írtunk részletesen, most elég annyit kiemelni belőle, hogy tizenkét témakörbe sorolja azokat az ügyeket, ahol az uniós értékek sérülését véli felfedezni Magyarországon:

• az alkotmányos és a választási rendszer működése,
• az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai,
• a korrupció és az összeférhetetlenség,
• a magánélet védelme és az adatvédelem,
• a véleménynyilvánítás szabadsága,
• a tudományos élet szabadsága,
• a vallásszabadság,
• az egyesülési szabadság,
• az egyenlő bánásmódhoz való jog,
• a kisebbségekhez tartozók jogai és a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem,
• a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai,
• a gazdasági és szociális jogok.

Kedden az Európai Parlamentben parázs vita zajlott a jelentésről, amelynek során Orbán Viktor kijelentette: a döntéssel nem egy kormányt, hanem egy országot és népet ítélnek el. Azt is mondta, hogy Magyarország számára a szabadság és a függetlenség büszkeség kérdése, és az emberek eldöntötték, hogy hazánk „nem lesz bevándorlóország”.

A mai eset az első az az európai történelemben, amikor egy közösség elítéli a saját határőreit

– vélekedett.

A vita és a szavazás érdekessége, hogy Orbán mögül szövetségesek hátráltak ki, köztük a legfontosabb Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője (ez a Fidesz európai pártcsaládja), egyben a sokáig az Orbán legkomolyabb nemzetközi szövetségesének számító CSU politikusa. Weber a vitában kijelentette, hogy „emberi jogokat kell védeni és nem keresztény jogokat”, kedden este pedig közölte, hogy semmilyen kompromisszumkészséget nem látott a magyar miniszterelnök részéről sem a plenáris ülésen, sem a Néppárt kedd esti tanácskozásán, így ő is megszavazza a Sargentini-jelentést.

A szavazatarányok alapján biztosra vehető, hogy sok néppárti politikus így tett, korábbi sajtóhírek szerint több német képviselő mellett a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel voksoltak a jelentésre.

Orbán kedden azt mondta: önszántukból biztosan nem távoznak az Európai Néppártból.

A magyar kormány a szavazás után bosszút és csalást emleget, Szijjártó Péter felrótta, hogy a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe (ez egyébként nem is szokás, az EP jogi szolgálata ráadásul külön foglalkozott a kérdéssel a szavazás előtti napokban). A külügyminiszter egyúttal jelezte: a kormány áttekinti a jogorvoslati lehető- ségeket. Ez azt jelentheti, hogy a kabinet az Európai Unió Bíróságán próbálja kimondatni, hogy a tartózkodó voksokat is figyelembe kellett volna venni a kétharmados küszöb megállapításánál.

(Forrás: 24.hu)