Nagykörút: A kocsmák sora

A Nagykörút lett az új bulinegyed. A város ütőere egy romhalmaz – állapítja meg a Portfolio. Nem kell sokáig a Nagykörúton sétálni ahhoz, hogy saját szemünkkel lássuk, miként alakult át Budapest egyik legforgalmasabb útja a város új bulinegyedévé – írják. A fővárosnak már hosszú ideje szüksége lenne egy közös Nagykörút Stratégia kialakítására, ennek elősegítésére a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont július 25-én beszélgetésre hívta a nagykörúti szakaszt is magukba foglaló önkormányzatok munkatársait.

A megbeszélésén az alábbi felvetések hangzottak el:

  • A Nagykörút egyre inkább bulinegyeddé válik, ami rontja az ott lakók életminőségét.
  • Az üzlethelyiségekben jellemzően alacsony minőségű vendéglátó egységek nyílnak.
  • Az ezek előtt nyíló teraszok engedélyezése nem tisztázott a főváros és a kerületek között.
  • Bár a terület a fővárosé, a főváros településképi rendeletében (TKR) nincs településképi véleményezési eljárás, ezért a főváros a kerületekhez utalja a feladatot, ahol azonban erre sem precedens, sem humán erőforrás nem áll rendelkezésre.
  • A teraszok elhelyezkedése nem egységes: van, amelyik a homlokzat előtt, és van, ami a járda szélén kap helyet.
  • Miközben a háznak egy-egy vendéglátóhely plusz műszaki terhet jelent, a vállalkozónak nem áll érdekében a társasház közös tereinek és szerkezeteinek karbantartása.
  • A befektetők által airbnb-szálláshelyek és apartmanok létesítése céljából felvásárolt lakásokból egyre inkább kiszorulnak az ott lakók.

Megjegyzem, az egykor elegáns Nagykörút – és benne az Erzsébet körút – nem most vált “bulinegyeddé”; a körút már jó húsz éve haldoklik, de talán már meg is halt. Pedig a ’70-es, ’80-as években – de még jóval korábban is – Pest és a kerület főutcája volt, tele üzletekkel. Ma azonban ezek jó része üresen áll, a működők meg még az üreseknél is lehangolóbbak.

Szinte mindegyik gagyi, vagy kocsma (de ha jobban tetszik: kávézó, gyroszos, ilyenolyan étterem, sorban nyíló 4-es 6-osok, stb.) – totális az elkocsmásodás. A besötétített dohány- boltok, a lelakatolt, romos újságosbódék és a bezárt, koszos közvécék meg csak fokozzák a hangulatot. A városi legendákban szereplő századfordulós – vagy akár az 1970-es évekbeli – pezsgésnek mára már nyoma sincsen.

Ez maradt nekünk az egykor virágzó Nagykörútból; a kocsmák sora.

BBP

***

A Nagykörút teljes hossza a Margit hídtól a Petőfi hídig 4141 méter, szélessége végig 45 méter. A Sugárút (Andrássy út) kiépítése után a XIX. század második legnagyobb város- építési alkotása volt Budapesten, ma is nélkülözhetetlen funkciót betöltve a város egyik legfontosabb útvonala. Építése 1872-ben kezdődött el, megépülésére azért volt szükség, hogy összekösse egymással a külső városrészeket, ami az ipar és kereskedelem fejlődése miatt vált fontossá. Egyes szakaszait a Habsburg-ház uralkodóiról nevezték el, a hetedik kerületi rész – amely a Blaha Lujza tértől a Király utcáig húzódik 764 méter hosszan, 45 épülettel – Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéról kapta a nevét, akárcsak maga a kerület. (1950-ben Lenin nevét vette fel mind az Erzsébet-, mind a Teréz körút, 1990-ben kapták vissza eredeti nevüket.)

(Forrás: A mi Erzsébetvárosunk blog)

 

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.