Liget marad a Városliget?

A 2013. évi CCXLII. számú, a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény 7. paragrafus (2) pontjában a következőt olvashatjuk: „A városligeti ingatlan területén az építési beruházások befejezését követően a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a 2013. december 31-i állapotnál.” Majd ugyanezen paragrafus 7-es és 8-as pontjában rögzíti, hogy a városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, zöldterületre vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni. Ez esetben tehát a 7. paragrafus (2) pontját mégsem kell betartani.

A törvény kiemeli a Liget teljes területét enkláve szerűen a főváros testéből, oly módon, hogy ott olyan egyedi építési szabályokat lehessen előírni, hogy az kizárólag a „Liget projekt” kiötlője elképzeléseinek megvalósítását tegye lehetővé. És hogy ez az eljárás megtámadhatatlan legyen, a projektet „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak” nyilvánították. Ezáltal felülírható az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK), valamint a Főváros Rendezési Szabályzat (FRSZ ).

A törvény elfogadásával egyidejűleg megkezdődött az óriási propaganda hadjárat a program népszerűsítése érdekében, melynek egyik fő mondanivalója a meglévő zöldterületnek a program által történő növelése volt. Ez utóbb persze a múzeumi negyed kiötlőinek is fejtörést okozott, hiszen ismert volt, hogy az OTÉK szerint – melyről tudjuk, hogy az előzőek szerint már nem kell betartani – mik egy közpark jellemzői: 70 százalék zöldterület (fa, bokor, gyep, virág), 3 százalék beépítés (a park üzemeltetéséhez szükséges létesítmények, WC, kávézó, kiszolgáló épületek), 27 százalék burkolat (járda, sportpálya, kerékpárút, játszótér).

Az igazi problémát értelemszerűen a 1031/2013 számú kormányhatározatban felsorolt, a tervezési területen elhelyezendő épületek – jelen állás szerint négy múzeum, egy színház és az Állatkert kiegészítései – jelentették. Hiszen a százalékos kimutatás alapján a Liget területe már így is túlzottan beépített. A létesítendő épületeknek pedig egyike sem tekinthető a park fenntartásához szükséges kiszolgáló létesítménynek. Egy város közepén lévő parkot sem a turisták, sem a helybeliek nem a programokért és kulináris élvezetekért látogatják, hanem a kikapcsolódásért, pihenésért, nyugalomért, a természeti környezetért, magáért a parkért.

Éppen ezért a Liget program meghirdetésekor jogos volt az elvárás és remény, hogy a város visszakapja elveszett területének legalább egy részét (Felvonulási tér), s hogy kikerül onnan minden nem odavaló épület (Petőfi csarnok, Közlekedési Múzeum), felszámolják az ízlésromboló árusító bódékat. A kiszáradt, kitaposott, fű nélküli területekre végre igazi, ápolt gyep kerül, az elpusztult, öreg fákat pótolják, és a Liget valódi zöld oázissá, parkká változik a város szívében.

Mindez hiú remény volt. Az illetékesek minél több idegenforgalmat vonzó létesítményt akarnak elhelyezni a Ligetben. Természetesnek találják, hogy a város szívében lévő egyetlen nagyobb, de még így is igen szerény kiterjedésű összefüggő zöldterületen 6-7 emelet magasságú épületek létesüljenek, a már meglévő nagyszámú vendéglátóhelyen kívül újabbak nyíljanak, hogy a kereskedelem is bevonuljon a Ligetbe.

Biztos, hogy a Liget beépítettsége nőni, a zöldterület pedig csökkenni fog. Hiába készült látványos kertészeti, tájépítészeti terv, ha a zöldet teleépítik oda nem való létesítményekkel. Mindez azt jelentheti, hogy 50-100 méterenként fog a ligetlátogató egy sörözőbe, lángossütőbe, fagylaltozóba, kürtőskalácsosba, bóvlit áruló üzletecskébe botlani, csak talpalatnyi csöndes helyet nem fog találni, ahol valóban pihenhet, és egy igazi parkban érezheti magát. Mert azt, ami a Ligetből megmarad, aligha lehet már majd parknak nevezni.

Ki emlékszik már az idézett törvény fent citált pontjára? Mert a főpolgármester, az Emberi Erőforrások Minisztériuma illetékesei, Baán László miniszteri biztos, a Városliget Zrt. biztosan nem. Azt hittük valamikor, hogy a Városliget területébe történő legdurvább beavatkozás a Felvonulási tér kialakítása volt. Tévedtünk. Az, ami most történik a Ligetben, ennél sokkal durvább, és sajnos helyrehozhatatlan rombolást jelent.

Simányi Frigyes

(Forrás: Népszava)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.