Kispál: A Ligetről, már megint

„Nem Baán László az egyetlen, aki pénzért hazudni is tud.” 

Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa (tótumfaktuma), a minap hosszasan beszélt a Klubrádióban a Liget Projektről, ahol ismét minden aggódót sietve megnyugtatott, hogy minden rendben van, az állításai most, meg később is számon kérhetőek. Bardóczy Sándor tájépítész, a Ligetvédők csoport tagja azonmód élt a lehetőséggel, és tételesen cáfolta Baán kijelentéseit; szerinte most sem sikerült megindokolni, miért kell s miért lehet intézményi sűrűségben beépíteni a világ első közparkját. De lássuk részletesen, mit írt erről Bardóczy a Facebook-oldalán, illetve a Ligetvédők oldalán.

***

Számon kérjük Baán Lászlót
A Liget projektért felelős miniszteri biztos állításainak tételes cáfolata

Ma Baán László, a Liget projektért felelős miniszteri biztos hosszú interjút adott a Klubrádió Reggeli Személy című műsorában Rózsa Péter műsorvezetőnek, amelyben többek közt kije- lentette, hogy az állításai most is, később is számon kérhetőek. Én ezt most megkísérlem, mert nagyon sok minden hangzott el, ami nem pontos, vagy nem felel meg a valóságnak, miközben a projekt számos lépésével (zöldfelületek megújítása, oda nem való épületek elbontása, mélygarázsépítés, Felvonulási tér P+R funkcióinak megszüntetése, Kós Károly sétány forgalomcsillapítása, tó rekonstrukció, játszótér felújítások, Olof Palme ház felújí- tása) egyetértek. Hosszú lesz, mert a kérdéses pontok sokan vannak.

  1. “Épületek csak oda épülnek, ahol már korábban is voltak.”

Sajnos nem. Ennek a legkiugróbb példája a Néprajzi Múzeum, ahol eddig soha nem volt épület. Ez volt a park történeti főbejárata, a Rondó. Az épület megépítésével pedig örökre elvész annak a lehetősége, hogy a Rákosiék által lebetonozott Felvonulási tértől ez a Rondó visszanyerje az eredetihez közeli formáját. Továbbá van ebben a mondatban egy még rafináltabb elkenés is: minden tervezett épület kicsit, vagy sokkal nagyobb lesz a lebontott elődjénél, az összes hasznos négyzetméterben pedig két-háromszoros szorzókkal dolgozik az aláépítések és a szintráépítések miatt. Vagyis nő a beépítettség.

  1. “Az évi négymillió látogató döntő többsége intézménybe jön.”

Sajnos nem. A Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara 2014-ben végzett Baán László megbízásából erre felméréseket, és ezek egyértelműen kimutatták, hogy a látogatók több mint 60% kifejezetten a zöldfelületért látogat a Ligetbe, az intézmények együttesen sem érték el a 40%-ot a célmegjelölésben.

  1. “Itt nem arról van szó, hogy egy létező zöldfelületet elkezdünk szétszabdalni, hanem egy tradicionálisan intézményi beépítettségű közparkot megújítunk.”

Sajnos arról van szó: ha nem erről lenne szó, akkor nem kellett volna a projekt első lépéseként a Városligeti törvénnyel kivonni a területet az építésügyi törvény és a budapesti építés-szabályozás hatálya alól, hiszen ez esetben a meglévő állapot megmaradása, a rehabilitáció biztosított volt. Ám a projekt minden tekintetben túl akart terjeszkedni ezeken a szabályokon, azaz itt nem a közpark megújítása történik, hanem masszív beépítés.

  1. “Semmi más nem történik, mint a Ligetet a saját 120 éves hagyományai alapján újítjuk meg.”

A Liget hagyományai nem 120 évesek, hanem — ha hihetünk az 1836-os kataszteri térképeknek — , akkor minimum 180 évesek. A Milleniumi Kiállítás nem az eredettörténet, hanem az 120 évvel ezelőtt megtörtént első igazán nagy katasztrófa — a Városliget mint városi közpark szempontjából, amiből 1980-ra sikerült hellyel-közzel, de még akkor sem teljesen, kivakarni a parkot, és az intézményterületből újra a közparki irányba tolni.

  1. “Az állatkertben szintén átültetett fák, köszönik, élnek és virulnak. Olyan technológiával dolgozik a cég, hogy akár 100 vagy 150 éves fákat is át tud ültetni eredményesen, ezt történt a Rondónál is.”

Az állatkertben átültetett fák egy része mostanra vagy elszáradt, vagy kidőlt. Egy évvel az átültetések utáni becslések szerint már a 23%-a elpusztult az átültetett koros fáknak. Tehát az első évben. A fák lábon halnak meg, 2–3 évig képesek a törzsben, gyökérben eltárolt tartalékaikból túlélni, azaz ez a “sikertörténet” még nem zárult le. A Rondónál egy 100 év körüli tölgy már az átültetés során elpusztult, ez a tölgy bolygatás nélkül további 50 évig legalább el tudott volna élni. A szóban forgó cég egy átültetőgép gyártó cég, a látottak alapján nem sok ismerete van arról, hogy hogy milyen típusú fákat, miként lehet szakszerűen átültetni. Remek gépeket gyárt, amelyeket faiskolákban remekül lehet használni. Ezek a gépek nem arra valók, hogy 60–100 éves fákat átültessenek velük.

  1. “Alapvetően meglévő zöld helyébe nem kerül épület”.

Ha ez így lenne, egyetlen fát sem kellene átültetni.

  1. “Az épületek párkánymagassága nem lehet magasabb a 25 méteres Dózsa György úti irodaházaknál.”

A közparkokban az építési törvény szerint nem lehet magasabb épületet építeni 7,5 m-nél. Nagyon kevés, hogy a projekt megpróbál a parkon kívül, beépíthető területekhez illeszkedni párkánymagasságban, ugyanakkor nem tartja be a máshol országosan kötelező szabályokat, amelyek nem véletlenségből lettek így meghatározva.

  1. “120 éve eldőlt az a kérdés, hogy miért a Ligetbe kell építkezni.”

120 éve az dőlt el, hogy a főváros odaadja — hangsúlyozottan ideiglenesen — az államnak a Városligetet, hogy ott valósítsa meg az ezeréves fennállását fényező időszaki kiállításait. 120 éve a főváros azt kérte az államtól, hogy ezek után az ideiglenesen emelt pavilonok elbontásával az eredeti közparki állapotba állítsa vissza a területet. Ezt a kérést az állam 120 éve nem volt képes maradéktalanul teljesíteni, sőt mára odáig jutottunk, hogy egy 120 éves ideiglenes kiállítás a hivatkozási alap arra, hogy miért kell és lehet intézményi sűrűségben beépíteni a világ első közparkját.

  1. “A Néprajzi Múzeum egy mesterséges dombot képez majd a Ligetben, amely nagyon illik a Ligetnek az angolpark jellegéhez — gondoljunk bele, a XIX. században szintén vittek be mesterséges elemeket, romokat, satöbbi, ezekbe a kertekbe”.

Minden tiszteletem Baán Lászlóé, mint kulturális menedzseré, de sokkal jobban tenné, ha sem ő, sem a Zrt. munkatársai nem próbálnának meg kerttörténeti stílusokból nyilvános előadást tartani, mert abba mindig belesülnek. A néprajzi teteje volt már az interpretálásukban barokk kert, most éppen a romantikus kertirányzat néhány évtizedig tartó szentimentális ágának folyományaként próbálnak lenyomni egy túlméretezett kortárs épületet a torkunkon. A Városligetben sosem volt tervben mondjuk a tataihoz hasonló szentimentális műromok megvalósítása, klasszikus tájképi kertként épült meg. Mert bizony megépült. 1839-re minden fontos eleme készen volt Nebbien tervei alapján.

  1. “A Néprajzi Múzeum Magyarországnak egy olyan különleges gyűjteménye, ami a Ligetben került bemutatásra először.”

A Néprajzi gyűjtemény az ezredéves kiállításkor került a Ligetbe — ideiglenesen. Előtte ez a gyűjtemény 1872-ig a Nemzeti Múzeumban, illetve a 1873-tól, Xantus János vezetésével az Iparművészeti Múzeumban kapott helyet. A 24 lakóportából álló néprajzi falut a Ligetből rögtön elbontották a milleneumi ünnepségek után. Vagyis a gyűjtemény mindössze 1–2 évet töltött a Ligetben, visszakerült az Iparművészetibe és a Nemzetibe, majd onnan 1924-ben a tisztviselőtelepi Tündérpalotába.

  1. “Ahogy látom, a faátültetések nagyján túl vagyunk.”

Én úgy látom, hogy nem, főként ha tényleg megépülne a Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria és a Magyar Innováció háza, valamint a két utóbbit felszín alatt összekötő 300 férőhelyes mélygarázs is.

  1. “A Ligetnek egyáltalán nem lesz nehéz fenntartani az állapotát, egy négyszer ekkora intenzitású parkot Amszterdamban sikerül fenntartani.”

Bátor ígéret ez abban a városban, ahol soha semmit nem vagyunk képesek fenntartani, különösen a zöldfelületeket nem. Millenáris park, Erzsébet tér. Ezek az előképeink. A Városligetet évi 300 millióból nem sikerült megfelelően fenntartani. Hogyan sikerülne ez évi 600 millióból, mikor nagyjából évi egymilliárd fenntartási igényt generál majd az intenzív használat, s legfőképpen miből? Múzeumi jegyekből?

  1. “Mi tanultunk a korábbi hibákból, ezért ha bárki rámegy a honlapunkra, ott megvan az a Fakezelési protokoll, ami darabra megmondja mi lesz az egyes fákkal.”

Ez a Faápolási protokoll írja elő többek között, hogy vegetációs időszakban se gallyazni, sem átültetni nem lehet. A Rondónál nemrég megtörtént átültetések még a Zrt. saját Faápolási protokollját sem tartották be. Ez nem éppen bizalomépítő, hitelességnövelő dolog ez, nem így kéne tanulni a hibákból, ennél sokkal jobban.

  1. “A ligetbudapest.org honlapon minden adat megtalálható”

Kivéve a projektelemek engedélyezési tervei, illetve a fakivágási tervek, amelyekből egyértelműen kiolvasható lenne a mindmáig homályban tartott — mennyi fa érintett? — kérdésre az egzakt válasz. Ezeket a Zrt. célzott közérdekű adatigénylésre sem hajlandó nyilvánossá tenni.

  1. “Új étterem már nem épülhet a Ligetben a meglévőkön és a múzeumokba integráltakon kívül”.

A VÉSZ (Városligeti Építési Szabályzat) legutolsó módosításakor az építési helyeken kívül legfeljebb 5, 80 m2 alapterületű vendéglátást szolgáló új építmény építési lehetőségét iktatták be.

  1. “A nagy tömegrendezvényeket el akarjuk kerülni”

Az idén is meg lett rendezve a május 1., óriási vurstlival, a borfesztiválok, pálinkafesztiválok, nemzeti vágta, úszó vébé, futóversenyek gyilkolták ott a gyepet, iszonyatos vadparkolásokkal az elmúlt 5 évben, amióta az az állami cég, akinek a vezetője ezt mondja, a kezelésébe vette a parkot. Hiteles ez?

Bardóczi Sándor
okl. tájépítész mérnök (a
 cikket a szerző eredetileg itt publikálta.)

Megj.: évek óta nem sikerült rájönnöm, hogy egy határtalan önbizalommal megáldott múzeumigazgató mitől is ért jobban egy közparkhoz, mint teszem azt, egy tájépítész…

dr. Kispál Tibor, önkormányzati képviselő

***

Akinek mindez nem elég, annak ajánljuk még Sipos Anna: A Liget védelmében c. írását. „A Liget projekt – melyről a lap keddi számában írt Batka Zoltán – fő célja, hogy a mostani pihenőpark funkció helyett turisztikai célponttá és pénzlehúzós vendéglátóhellyé változ- tassa át a Városligetet, és ezen az úton kiszorítsa onnan a mostani használókat, azaz a hétköznapi városlakókat. A Liget projekt másodlagos célja pedig az, hogy építsenek, mindenáron.” Amúgy az építkezések folytatódnak a Ligetben.

(Forrás: A mi Erzsébetvárosunk blog)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.