Budapest100 – Lövölde tér

És akkor most gyorsan pár szó a Lövölde térről, merthogy most már tényleg mindjárt itt van a Budapest100 hétvégéje. Mint köztudott, meg többször írtuk is, idén – május 5-én és 6-án – a program témája a fővárosi terek és azok körüli házak lesznek. A kerületből négy, egymástól meglehetősen különböző teret választottak be a programba, ezek az Almássy tér, a Klauzál tér, a Lövölde tér és a Rózsák tere. Az első kettőről már ejtettünk szót, Így aztán most jöjjön a következő helyszín: a Lövölde tér. (A szervezők honlapja szerint ezek a teret körülvevő házak szerepelnek majd a május első hétvégéjén tartandó programban.)

Röviden a térről: a Terézvárosból kivezető Király utca és az azt folytató Városligeti fasor találkozásánál a XVIII. század végén kialakult tér. A XIX. század elején már Lövölde tér (Schiesstatte Platz). Nevét a téren állott egykori Lövöldéről kapta, melynek épülete 1890-ig állt a téren. Az épület lebontása után a teret megnagyobbították és köréje bérpalotákat építettek. A mai Lövölde tér a Király utcát zárja le, és innen indul a Városligeti fasor. Egy része közigazgatásilag a VI. kerülethez, másik része pedig a VII. kerülethez tartozik.

Az 1700-as évek elején a céllövészet nagyon fontos védelmi szerepet töltött be, akkoriban a polgárság feladatai közé tartozott a város békéjének őrzése. A pesti polgárságot a XVIII. századtól rendelet kötelezte arra, hogy lőgyakorlatokat folytasson, minden polgárnak egy évig, hetente egy napon át kellett gyakorolnia a céllövést, de a lövöldék egyúttal a társasági élet egyik színhelyévé is váltak.

A fenti rézmetszet az 1824-ben épült pesti lövölde előudvarába vezető, díszes, diadalívszerű főkaput ábrázolja, alatta az egész épületegyüttes alaprajza látható, feltüntetve az egyes helyiségek funkcióját és a kertek kialakítását. (A metszetet Kasselik Ferenc rajza alapján Lehnhardt Sámuel készítette, minden bizonnyal 1824-ben.)

A mai Astoria környékén álló első “lövőház” utódaként, a Vámház körút – Fővám tér – Só utca – Bástya utca – Királyi Pál utca határolta területen épült fel előbb egy ideiglenes, majd 1824-ben az új lövölde, Zambelli András tervei szerint. Nagyszabású ünnepégen adták át a hatal- mas épületet, amelyben minden rendelkezésre állt, ami a polgári együttléthez szükséges: vendéglő, társalgó- és táncterem. A sokak által Pesten legszebbnek tartott, U alakú, hosszú dór oszlopsorral övezett klasszicista épület a Nemzeti Múzeummal versengett – volna, ha nem pusztul el az 1838-as árvízben. A polgárok 1840-re újraépítették – a város terjeszkedése miatt azonban már a Külső-Erzsébetvárosban, a mai Lövölde téren.

A mai Lövölde téren felépült lövöldét József nádor avatta fel. A klasszicista stílusban épült lövöldét két épületegyüttes alkotta. Vendéglők, éttermek, kiszolgáló helyiségek, a lövőház lőcsarnokai, oszlopos folyosói és még a lövészmester lakása is itt kapott helyet. Az épületet aztán 1890-ben lebontották, a teret jócskán megnagyobbították és a századforduló tájékán bérpalotákat építettek köré. (Akit esetleg részletesebben is érdekelne a tér körüli házak, telkek története, az itt megtalálhatja…)

A tér hangulatát Kern András Lövölde térről szóló dala nagyon visszaadja, ezért mindenképp érdemes meghallgatni…

A Lövölde téren található – igaz, már a VI. kerületi oldalon – az egyik máig fennmaradt ú.n. “zöld villamos”. A zöld villamos nem megy sehová, a zöld villamos nem egy villamos. A kis pavilonok, melyek nyilvános illemhelyként üzemelnek (már ha éppen üzemelnek) nevüket arról kapták, hogy laternás tetejükkel és két végükön található “peronjukkal” emlékeztet- tek a régi villamoskocsikra. És ha hozzátesszük azt a tényt, hogy az első budapesti villamos (Nyugati pályaudvartól a Király utcáig) valóban zöld volt, akkor talán jobban érthető az elnevezés…

Budapesten 1895-ben rendelték el a nyilvános vécék számának emelését. A bécsi Beetz vállalat nyerte el a jelentős közberuházás kivitelezését, és Wilhelm Beetz világszabadalma nyomán nyolcvankét nyilvános vécét építettek Budapesten. A Beetz-féle illemhelyek nagy része azonban a második világháború során elpusztult, néhányat azonban helyreállítottak, köztük ezt is.

***

A Budapest100 idén a főváros tereire koncentrál. Önkénteseik az elmúlt hetekben azon igyekeztek, hogy erről a lehető legtöbb lakos értesüljön, így minél több házat be tudjanak vonni a rendezvénybe, mely a szomszédokat összehozva közösséget épít. A hivatalos meg- hívó és további információk a program honlapján elérhető.

(Forrás: A mi Erzsébetvárosunk blog)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.