MSZP-Párbeszéd árnyékkormány

Bemutatták az MSZP-Párbeszéd árnyékkormányának tagjait 

Az embereket szolgává tevő uralkodás helyett az embereket szolgáló kormányzást ígért választási győzelmük esetére Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, amikor vasárnap Budapesten bemutatta árnyékkormányának tagjait. Mint mondta, olyan világos értékrenddel bíró, de pártoktól független személyeket választott a csapatba, akik már sokat tettek saját szakterületükön az országért. Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a hódmezővásárhelyi választás eredménye megmutatta, az emberek mást akarnak, és nemet mondtak az elmúlt nyolc év politikájára.

Az eseményen Komáromi Zoltánt az egészségügyi, Daróczi Gábort az oktatási, Hegyesiné Orsós Évát a szociális, Mellár Tamást a pénzügyi, Andor Lászlót a foglalkoztatásügyi, Ámon Adát a környezetügyi, Wittinghof Tamást pedig az önkormányzati ügyekért felelős tárca miniszter-várományosaként mutatták be.

Karácsony Gergely megjegyezte: a most bemutatott miniszterjelöltek tervezett kormánya mintegy felét teszik ki, a többi helyet a kormányát támogató pártok politikusainak tartja fenn. Mint mondta, korábban sokan vélték úgy, hogy nincs olyan erő, amelyik leválthatná a Fideszt, de reményei szerint “a mai naptól kezdve mindenki számára világos lesz, hogy Magyarországon a kormánynak csak alternatívája van”. “A mi szövetségünk valóban készen áll arra, hogy ne csak nemet mondjon az Orbán-rendszerre, hanem igent mondjon egy másfajta társadalom másfajta gazdaság, másfajta politika, másfajta ország felépítésére”, “amely valóban mindannyiunk közös otthona lehet” – fogalmazott.

Az szerintem már nem kérdés, hogy Orbán megy, az a kérdés, hogy mi jön utána – jegyezte még meg Karácsony Gergely, nem pártos, a szó valódi értelmében vett nemzeti kormányzást, a hibák kijavítását, az elmúlt nyolc év elvesztett esélyeinek visszaszerzését ígérve választási győzelmük esetére.

A kormányfőjelölt által “a nemzeti háziorvosaként” bemutatott Komáromi Zoltán arról beszélt az eseményen, hogy saját minisztériumot kell kapnia az egészségügynek, az ágazatot pedig “az európai országokban szokásos” finanszírozáshoz kell juttatni, a területet érintő döntéseket pedig minisztersége esetén szakemberek hozzák meg.

Daróczi Gábor szerint a nyilvánosan hozzáférhető adatok adatokból látható, mekkora a baj az oktatásüggyel, fő feladatai között az demokrácia alapjainak újraépítését nevezte, gondolat- és lelkiismeret-szabadságot, valamint igazságosságot és egyenlőséget ígérve szakterületén. Hangsúlyozta: az oktatásnak segítenie kell, hogy csökkenjen a társadalom sokfelé szakítottsága, a GDP hat százalékára kell emelni az oktatásra fordított összeget; ingyenes első diplomát ígért, valamint azt, hogy adójóváírás formájában visszakapják befizetett pénzüket az öt éve indított Diákhitel2-t már részben törlesztők. Szólt arról is, hogy pozitív és világos üzenetet kell küldeni a romáknak, “évente egy kisebb stadion árát” fordítva ösztöndíjprogramjaikra.

Hegyesiné Orsós Éva a társadalom integrációjának fontosságáról szólva azt emelte ki, hogy az utóbbi években drasztikus változások álltak be a társadalmi csoportok között, elsősorban a gazdagabbak javára; példaként említette, hogy míg az első Orbán-kormány idején 15 százalék volt a bérkülönbség a legjobban teljesítő megye és a sereghajtó között, addig mostanra 54 százalékra ugrott ez a mutató.    Mint mondta, a helyzet javításához változtatni kell az erő- és jövedelemforrások elosztásán.

Mellár Tamás ez utóbbi eszközeként az adórendszer átalakítását említette, a túlsúlyba került fogyasztási típusúak helyett a társasági adóra helyezve a hangsúlyt. Céljai között az átlátható, az aktualitás érdekében ismét ősszel elfogadott, kormányrendeletek helyett csak pótköltségvetéssel módosítható büdzsét, a maastrichti kritériumok teljesítését, a GDP-arányos államadóság csökkentését, az olyan “alternatív elosztási csatornák”, mint a tao vagy a jegybanki alapítványok pénzeinek megszüntetését említette. Mellár Tamás szerint a minimálbér esetében nulla vagy ahhoz közeli személyi jövedelemadó-szintre van szükség, az átlagfizetés esetében a mostanira, az azt meghaladóknál viszont magasabbra.

Andor László egy szociális párbeszéd útján kialakított Munka törvénykönyvét nevezte kiindulópontnak, hozzátéve, ennek egyszerre kell szolgálnia a rugalmasságot, a tisztességes munkakörülményeket, valamint az egyéni és kollektív jogokat, ezt pedig egy korszerű nemzeti foglalkoztatási szolgálat felállítása követné. A közmunka dominanciájának megszüntetéséről szólva kijelentette: a résztvevők kétharmada “valamilyen más, értelmes formában” kaphatna munkát, ugyanakkor aki közfoglalkoztatott marad, arra a jövőben minden foglalkoztatási szabályt, benne a minimálbért is, alkalmazni kell. Szólt arról is: megdupláznák a munkanélküli-segély példátlanul alacsony tartamát, külön figyelmet fordítanának az át- és továbbképzésre, valamin a 25 év alattiak munkaerő-piaci támogatására.

Ámon Ada első kormányzati lépéseik között említette a paksi reaktorbővítés felfüggesztését, felülvizsgálatát és leállítását, hangsúlyozva, hogy ehelyett modern, fenntartható, kipróbált, jól működő megoldásokat vezetnének be, példaként a szélenergiát említve.

Wittinghoff Tamás szerint miközben a rendszerváltás legfontosabb ígérete az volt, hogy az egyének és a közösségek beleszólást kapnak az őt érintő ügyekbe, “amit ma Magyarországon látunk, az éppenséggel ennek az ellenkezője”, ezért “normális alkotmányban” garantált önkormányzatiságra van szükség.

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.