Büntetőeljárás “kopaszügyben”

Büntetőeljárás folyik pótmagánvádra azokkal a férfiakkal szemben, akik két évvel ezelőtt megakadályozták, hogy a szocialista Nyakó István elsőként adja be a vasárnapi boltzáras népszavazási kezdeményezést. Ezt Nyakó István közölte pénteken Budapesten, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előtt tartott sajtótájékoztatón, ahol Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy a legfőbb ügyész nem tájékoztatta arról, milyen nyomozati cselekmények történtek az Elios-ügyben.

Nyakó István, a szocialista párt sajtófőnöke felidézte, a Fidesz 2015-ben vasárnapi boltzárat vezetett be, majd “az NVB-Fidesz-bűnszervezet, azaz az állampárt” sokáig sikerrel akadá- lyozta, hogy az MSZP népszavazási kezdeményezést adjon be erről. A 2016. február 23-án az NVI előtt történteket úgy értékelt: az eddigi legjobban dokumentált választási csalás történt akkor.

A politikus elmondta, az ügyészség a történtek után fél évvel bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, ő pedig pótmagánvádat terjesztett elő. Hozzátette: a Fővárosi Törvényszék arról tájékoztatta most, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon pótmagán- vádas indítványa nyomán Cs. Mihály és társai ellen kényszerítés miatt büntetőeljárás folyik.

Nyakó István közölte, magánvádas esetben nem a Polt Péter vezette ügyészség képviseli a vádat, hanem a sértett. Szerinte a “kopaszügyben” és az Elios-botrányban egy személy a közös, Polt Péter. A legfőbb ügyész a Fideszt védi politikai és gazdasági ügyekben is – hangoztatta.

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője beszámolt arról, hogy írásbeli kérdé- sére megkapta Polt Péter válaszát az Elios-ügyben. Emlékeztetett arra, hogy január 22-e óta tudni, hogy az ügyészség nyomoz az ügyben.

A politikus szerint világossá vált, hogy Polt Péter “ismét kecskére bízta a káposztát”, mivel ugyanaz a Pest Megyei Főügyészség nyomoz az ügyben, amely már korábban elutasította a nyomozás megszüntetése miatti panaszt. Közölte, Polt Péter azt is beismerte, hogy 2017. december 22. óta az ügyészségnél van az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése. Megjegyezte, ha az ügyészség decemberben megkapta a jelentést, akkor a magyar kormány- nál is ott kellett, hogy legyen.

Harangozó Tamás felháborítónak és vérlázítónak tartotta, hogy legfőbb ügyész nem adhat felvilágosítást arról, milyen nyomozati cselekmények történtek. Egy olyan országban, ahol egy Orbán Viktor kormányfő által elrendelt vizsgálat nyomán rendőrök szállták meg egy civil szervezet székházát, egy olyan országban, ahol a politikusokat érintő ügyben a magyar sajtó egy része előbb van a helyszínen, mint a rendőrség, nem tudhatjuk, hogy egy 13 milliárd forintos visszafizetést okozó csalási ügyben kihallgatták-e már valakit – mondta.

A képviselő szerint mintha a magyar ügyészség segítené azt a folyamatot, ami általában egy büntetőeljárás megkezdésekor elindul, ha a hatóságok nem teszik a dolgukat, azaz a tanúk összebeszélését, a papírok és a vagyon eltüntetését.

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.