A mulatóhelyek éjféli zárását követelő egyesület jogi útra terelné az ügyet az érvénytelen referendum után, a többi oldal szóban intézkedéseket, illetve kompromisszumkészséget ígér, de a feszültségek érdemi enyhítéséhez pénz, paripa, ember is kellene, és az eddigi tapasztalatok nem sok jóval biztatnak.
Totálisnak mondható érdektelenségbe fulladt a vasárnap tartott népszavazás a VII. kerület belső részében található bulinegyed sorsáról. A kérdés arról szólt, hogy elrendeljék-e a vendéglátóhelyek éjfél és reggel 6 óra közötti teljes zárvatartását. Csak a körülbelül 43 ezer jogosult nagyjából 16 százaléka ment el voksolni, közülük 4572-en mondtak igent, 2316-an pedig nemet a nyitvatartási idő korlátozására. A voksolás tehát érvénytelen lett (hivatalos végeredményt még nem hirdettek), hiába szereztek a kevés szavazó között kétharmados többséget a záráspártiak.
Fotó: © Reviczky Zsolt/HVG
A helyzetet az önkormányzat igyekszik árnyaltan értelmezni. Hutiray Gyula, Fidesz-KDNP-s erzsébetvárosi alpolgármester lapunknak úgy nyilatkozott: a népszavazás eredményéből jól látszik, hogy se Belső-, se Külső-Erzsébetvárosban nem volt elég résztvevő ahhoz, hogy véleményük alapján az éjféli zárásról szóló döntést meg lehessen hozni.
Kiderült azonban az is, hogy a bulinegyedben létrejött helyzet nem maradhat ugyanúgy.
Az önkormányzat már ősszel, a népszavazás kiírásakor döntött arról, hogy ha – részvételtől függetlenül – az éjféli zárás melletti igenek győznek, akkor az arra hatalmazza föl az önkor- mányzatot, hogy ebbe az irányba tegyen lépéseket – így Hutiray. Teljes éjféli zárvatartás nem lesz ugyan, „én mindig is azt mondtam, hogy ez teljesen elfogadhatatlan” – mondja az alpolgármester –, de a referendum egy létező problémára világít rá, amivel most már valamit biztosan csinálni kell.
Nézzük, milyen intézkedések várhatók a referendum után.
Az önkormányzat tervez és ígér
Az önkormányzat arra készül, hogy megszervezze a folyamatos takarítást, az éjszakai időszakot is beleértve, illetve több – és idegen nyelven is beszélő – közterület-felügyelőt vetne be, mondja Hutiray, aki szerint döntést fognak hozni ezekben az ügyekben még a nyár előtt. De bármennyire is kézenfekvőnek tűnik az önkormányzat részéről, hogy több közterület-felügyelőt alkalmazzon a VII. kerület belső felén éjszaka, ez nem megy olyan könnyen, ismeri el Hutiray Gyula. Az alpolgármester szerint az Erzsébetvárosi Rendészeti Igazgatóságnál jelenleg sem betöltött minden pozíció, noha a kötelező bérminimum emelkedésénél nagyobb mértékben növelték a fizetéseket, még mindig létszámhiánnyal küzdenek. Ennek ellenére Hutiray azt mondja, az önkormányzat legalább 15%-kal szeretné emelni a közterületesek létszámát.
Hutiray még egy fontos témára tért ki, szeretnék elérni, hogy a vendéglátóhelyek vállalják és propagálják: bárkit beengednek a mellékhelyiségükbe, aki ezt kéri. Emellett több közterületi illemhelyet kell kialakítani, ez a munka már zajlik, közölte az alpolgármester. Szerinte a legfontosabb, hogy együttműködés legyen a lakók, a vendéglátósok és az önkormányzat között.
A vendéglátósok proaktívak
Molnár Bence a vendéglátóhelyeket képviselő Élő Erzsébetvárosért Egyesület szóvivője remé- li, hogy a megnyilvánult népakarat után az önkormányzattól végre leülnek velük tárgyalni. Nekik régóta vannak ötleteik a problémák kezelésére – elsősorban a köztisztaság javítására és a zaj mérséklésére. Javasolják azt is, hogy hatékonyan szedjék be a már létező felügye- leti díjat, melyet a szórakozóhelyek fizetnek az önkormányzatnak, hogy ebből fizesse az extra takarítást, illetve az extra rendőri jelenlétet. Molnár Bence azonban úgy látja, hogy ennek a díjnak a beszedésével gondok vannak, az önkormányzat szerint ebből éves szinten csak 10 millió forint gyűlik össze, ami gyakorlatilag semmire sem elég.
Pedig a lakóknak leginkább a köztisztasági állapotokkal és a közbiztonsággal van bajuk, ezekben pedig az önkormányzat dolga segíteni – hangsúlyozza Molnár, aki szerint a kormányt, illetve a fővárost is lehetne presszionálni, hogy több forrást juttasson vissza az önkormány- zathoz, hiszen Erzsébetváros nagyon sok bevételt termel az államkasszának, de ebből nagyon keveset kap vissza.
A zajártalomról Molnár azt mondja, ennek jelentős részét egy-két nem együttműködő szórakozóhely generálja. Ezért egyesülete a jarokelo.hu-éhoz hasonló problémabejelentő rendszer kifejlesztésén dolgozik az oldal közreműködésével, amelynek segítségével a zavaró szórakozóhelyeket lehetne bejelenteni. Az önkormányzatot is arra bátorítják, hogy lépjen fel a sok panaszt kiváltó vendéglátóegységekkel szemben. Javasolják például, hogy legyen kötelező biztonsági őrt alkalmazni minden éjfél után nyitva tartó helynek, illetve hogy a zenés helyeken mélynyomót ne lehessen használni, ha az zavarja a lakókat a pihenésben.
A záráspártiak bíróságra mennek
Nem mutatkozik ilyen kompromisszumkésznek a vendéglátóhelyek éjféli zárását követelő Élhető Erzsébetvárosért csoport. Garai Dóra, az egyesület szóvivője arra hivatkozik, Vatta- mány Zsolt Fidesz-KDNP-s kerületi polgármester egy korábbi nyilatkozatában azt ígérte, hogy a Belső-Erzsébetvárosi igenek többsége esetén aszerint jár el. Vagyis ők azt várják, hogy tartsák be az ígéretüket, ami Garai szerint nem jelenthet mást, mint az éjféli zárás elren- delését. Garai szerint persze ez alól ki lehet bújni, de miután csaknem 5 ezer választópolgár szavazott erre az megoldásra, szerinte hallgatni kellene rájuk. Ha ez nem történik meg, az Alkotmánybírósághoz fordulnak, sőt ha kell, jogaik érvényesítéséért Strasbourgig is elmennek.
Szerző: Zelki Benjámin
(Forrás: HVG)
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.