Harapófogóban a kis pártok

Nem életképes elgondolás, hogy a most 1-2 százalékra mért pártok önálló listával és koordináció nélkül induljanak a választáson. Ez biztos kudarc, miközben elszívhatnak szavazókat az ellenzéki erőktől – szoros helyzetben annyit, amennyin egy adott körzet megnyerése múlhat. A választásra jelentkező formációk gomba módra szaporodnak, az egyéni választókerületekben pedig megy a visszalépési „matek”. A gesztuspolitikába rövidesen a Nemzeti Választási Bizottság is beleszólhat, egy iránymutatással nehezítve az amúgy sem egyszerű képletet.

Kell az Összefogás Párt (KÖSSZ), Hátrányos Helyzetűek Pártja (HHP), Aquila Párt (AQP), A Mi Pártunk – IMA, Értünk Értetek – a Hiteles Párt, Net Párt, Közlekedő Polgárok Pártja (KPP). Csak néhány azon tömörülések közül, amelyekkel akár találkozhatnak is a választók, amikor április 8-án kezükbe veszik a szavazólapokat, írja a Vasárnapi Hírek. Ezek a pártok ugyanis az utóbbi napokban nyilvántartásba vetették magukat a Nemzeti Választási Bizottságnál. Az indulásnak persze feltétele, hogy egyéni jelölteknél legalább 500 ajánlást gyűjtsenek, ami még a legkisebb szervezeteknek is összejöhet egy-egy körzetben, de még az sem kizárt, hogy legalább 27 egyéni körzeti indulással országos listához és így legkevesebb 149 milliós állami támogatáshoz juthatnak (lásd táblázat). Azért ez sem nagy kihívás, hiszen ehhez mindössze 13 500 aláírást kell leadniuk.

Már most is rengeteg párt van Magyarországon (az Országos Bírósági Hivatal november közepén például 231 bejegyzett és 183 bejegyzés alatt álló pártról számolt be), és töretlenül szaporodnak. Mivel a nyilvántartásból törlik őket, ha két egymást követő választáson nem méretik meg magukat, aki csak tud, rajthoz áll.

Lapzártánk idején, a péntek délelőtti adatok szerint 47 pártot vettek nyilvántartásba, vagy legalábbis elindult a folyamat. Mivel a jelölteket és a listákat március 5-ig lehet bejelenteni, van még idő arra, hogy hosszúra nyúljanak a pártlisták. 2014-ben egyébként 84 szervezetet vettek nyilvántartásba, és végül 18 különböző pártlistára lehetett voksolni.

5-10-15

Komoly fejtörést okozhat a kisebb pártoknak nemcsak az, hogy a választáson 5 százalékos a bejutási küszöb, hanem az is, hogy két párt közös listája esetén 10, három vagy több pártnál pedig már 15 százalékot kell elérni. Ez nyilván a Fidesz–KDNP esetében nem jelent gondot, ahogy az MSZP és a Párbeszéd is – ha végül valóban közös lista lesz – megugorja a 10 százalékot. (Legutóbb a Závecz Research a biztos szavazó pártválasztóknál 13 százalékra mérte az MSZP-t, és 0,5 százalékra a Párbeszédet). Most az LMP és a DK bejutása is valószínűnek látszik.

A kisebb tömörülések, például az Együtt, a Kétfarkú Kutya Párt, vagy épp a Momentum Mozgalom viszont szorult helyzetbe került. Őket a teljes népességben és a biztos szavazó pártválasztók körében is 1-2 százalékra mérik, amivel biztos kieső helyen vannak.

„Az a modell, hogy a most 1-2 százalék körül mért kis pártok önálló listával és 106 egyéni jelölttel nekivágnak az áprilisi választásnak, nem életképes, és teljesen biztos, hogy ez nem vezet sikerre. Nincs ugyanis példa arra, hogy egy párt az utolsó hónapokban olyan hajrát tudjon levágni, amivel erről a támogatottságról az 5 százalékos bejutási szintre vagy e fölé ér – mondta el lapunknak Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research ügyvezető igazgatója.

Mint kifejtette, ezek a tömörülések most kényszerpályán vannak, ahonnan ki kell mozdulniuk. Vagy az egyéni koordináció felé, ami esélyt ad, hogy egy-két képviselőjük bejut a parlamentbe (feltéve, ha mások visszaléptetik jelöltjeiket az adott párt javára), vagy „felkéredzkednek” a vezetőik valamely párt listájára, vagy közös listát állítanak valakivel. Igaz, ez utóbbi esetben az 5 százalékos küszöb 10 vagy 15 százalékra is emelkedhet, ami komoly kockázat. Az azonban a legrosszabb megoldás, ha a „kicsik” országos listaállítással nekivágnak a választásnak, és nem is koordinálnak, mert azzal az ellenzéki oldal lehetséges szavazótáborát aprózzák tovább. Ami pedig a gomba módra szaporodó, alig ismert formációkat illeti, ezek Závecz Tibor szerint nyilván károkozásra jók. El tudják ugyanis vinni a szavazatok egy részét, és ha még országos listát is tudnak állítani, azzal szoros eredmény esetén néhány választókerületben akár el is dönthetik a küzdelmet. „És akkor nem tudjuk meg soha, hogy nem azon múlt-e a kormányváltás, vagy a kétharmad, hogy ezek a pártok rajthoz álltak” – fogalmazott Závecz Tibor.

Hazárdjáték

Az LMP vagy a DK esetében valódi hazárdjáték lenne, ha összeállnának valamelyik kisebb, 1-2 százalékos párttal. (Legutóbb a biztos szavazóknál 7, illetve 8 százalékra mérték ezt a két pártot). Korábban épp az Együtt szorgalmazta, hogy Új Pólus néven a „21. század erői”, vagyis az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum Mozgalom fogjon össze. Ez azonban így soha nem állt össze, és a választásokig már biztosan nem is fog. A DK a Szolidaritással, az LMP pedig a Gémesi György-féle Új Kezdettel működik együtt, de velük közös listáról aligha lehet szó. Ezt egyedül az MSZP-vel tudnák megtenni, ha lenne szándékuk erre.

Závecz Tibor arra a felvetésre, hogy a már meglévő MSZP–Párbeszéd szövetséghez mások is csatlakozhatnak-e, annyit mondott, hogy ez nem esélytelen. Azt egyébként nehéz lenne megtippelni, hogy végül hány párt áll majd rajthoz az áprilisi választáson. 2014-ben 18 pártlista versengett, de ennél szerinte most kevesebb lesz, ahogy nem lesz annyi egyéni jelölt sem, mint négy éve.

Cserebere, fogadom

Mivel a 199 kiosztható mandátum többségét, 106-ot az egyéni választókerület adja, szinte minden az egyéni körzeteken múlik, ahol az egyébként különállásukat harcosan hangoztató pártok, mint például az Együtt, a DK, a Momentum vagy az LMP is kompromisszumkészebb lehet. A gond az, hogy ezek egyelőre ad hoc jellegűek.

Abban már tavaly decemberben megállapodott az MSZP és a DK, hogy nem lesz olyan egyéni körzet, ahol egymás ellen indulnak. Az egyezség értelmében a szocialisták 60, míg Gyurcsányék 46 körzetben jelölhetnek. Budapesten 18-ból 10 körzetben állít jelöltet az MSZP, többek között az V. kerületben is, ahol Juhász Péter Együtt-elnök és Fekete-Győr András Momentum-elnök indulna. A fővárosban a többi között a IV., a XV. és a XVI. kerület is a DK-é lett.

Az ellenzék számára esélyes helyeken lassan tisztul a kép. Például a Baranya 1-es körzetben a függetlenként induló Mellár Tamás (közgazdász, a KSH volt elnöke) mögött, úgy tűnt, hogy a teljes ellenzék felsorakozik, de végül a jelek szerint a Jobbik és az LMP is önálló jelöltet állít, amivel – legalábbis választási szempontból – megnehezíti a körzet sorsát. A veszprémi 1-es körzetben, ahol 2015-ben a baloldali pártok által támogatott, de függetlenként indult Kész Zoltán kényelmes többséggel (42,6 százalékkal) nyert, a napokban derült ki, hogy az LMP-s Gertsmár Ferenc visszalépett, és az MSZP-s Mesterházy Attila is várhatóan ezt teszi majd.

Csepelen távolról sem ennyire egyszerű a helyzet. A napokban Szigetvári Viktor a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt arról, hogy visszalépnek az Együtt jelöltjei az LMP két társelnöke, Szél Bernadett és Hadházy Ákos javára az egyéni választókerületeikben, vagyis Budakeszin és Szekszárdon. Az Együtt miniszterelnök-jelöltje viszont jelezte, azt szeretnék, ha más pártok az ő jelöltjeiket támogatnák, például Csepelen Szabó Szabolcsot. Ebben a körzetben 2014-ben a baloldali összefogás nyert, miután Szabó Szabolcs megverte a fideszes Németh Szilárdot. A szocialisták karácsony előtt meg is keresték Szabót, hogy legyen az MSZP–Párbeszéd jelöltje (ez a körzet az MSZP–DK megállapodás szerint a szocialistáknak jutott), de ezt az Együtt politikusa visszautasította. Így az MSZP bejelentette, hogy Bangóné Borbély Ildikó a csepeli jelöltjük.

Az MSZP keddi nyíregyházi fórumán egyébként Kunhalmi Ágnes saját bevallása szerint is indulatos hangon osztotta ki az LMP-t, amikor az Index beszámolója szerint arról beszélt: „Ha az LMP be akarja bizonyítani, hogy lehet más a politika, az a minimum, hogy Mellár Tamás és az esélyesebb jelöltek javára visszalépnek. Ha ez nem lesz, Orbánt tartják hatalomban.” Kunhalmi Ágnes egyébként a DK-s külön listát is bírálta, mondván, akik csak a saját pártlistájukra koncentrálnak, azokat csak az érdekli, milyen frakcióban ülnek majd a parlamentben, de ellenzékben. Ez szerinte megengedhetetlen.

Nehezített terep

Reális számításnak tartja Závecz Tibor, hogy ha 14-15 egyéni körzetet az ellenzék szerez meg, azzal a Fidesz kétharmada megakadályozható. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy 2014-ben 10 egyéni körzetet vitt el az ellenzék (akkor a Fidesznek épphogy megvolt az azóta az időközi választások miatt elvesztett kétharmada), de akkor a jelenleginél erősebb volt a Jobbik (a most mért 16 százalékhoz képest 21 százalékot ért el), és jóval erősebb volt a baloldali összefogás (MSZP–Együtt–DK–PM–MLP), ami 26 százalékot kapott.

Vagyis szerinte ahhoz, hogy megakadályozható legyen a Fidesz kétharmada, a mostani méréseknél jobb listás adatokat kellene produkálnia az ellenzéknek. A választási szabályok szerint egyébként a két százaléknál rosszabb eredményt elérő egyéni jelölteknél, illetve az egy százaléknál kevesebb szavazatot szerző pártlistáknál vissza kell fizetni a kampányra kapott állami pénzeket. Ennek lehet visszatartó ereje, bár a pártok bejelentkezési dömpingjéből ez egyelőre nem látszik.

Közben a Nemzeti Választási Bizottság is építhet egy akadályt: keddi ülésén úgy döntött, rövidesen (várhatóan pénteki lapzártánk után) iránymutatást ad ki arról, hogy egy párt országos listáját törölni kell, ha az egyéni választókerületi jelöltek száma 27 alá csökken, vagy az előírt területi elosztás követelményét nem teljesítik (legalább kilenc megyéből és a fővárosból kell érkezzen a 27 jelölt). Ez azért érdekes, mert eddig elég volt, ha a jelölt- és listaállítási határidőnél (praktikusan március eleje) megvolt a kellő számú jelölt, később pedig ezt a visszalépések sem befolyásolták. Most viszont április 8-ig „tartani kell” ezt a szintet. Ez komoly érvágás lehet a visszaléptetésen gondolkodó ellenzéki pártoknak.

Egyezkedések vannak, visszalépésekről, koordinációkról rendszeresen hallani. „Egy irányba mutatnak ezek a jelek, arrafelé, hogy valamilyen közös fellépés kell a Fidesz–KDNP jelöltjeivel szemben” – mondta Závecz Tibor. Hozzátette: több olyan kutatás is volt, ami azt sugallta, hogy a közös listát az emberek szeretnék. Nem biztos, hogy pontosan tudják, az mi, de azt érzik, hogy több mint a koordináció.

(Forrás: Népszava)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.