Markó Beáta: Zöldfelület

Álhírek és kamuoldalak világát éljük. Ömlik a dezinformáció minden csatornán. Ember legyen a talpán, aki még kiismeri magát, aki meg tudja különböztetni az igazat a hamistól. Akár idegen országok demokratikus választásait is befolyásolják az államilag megbízott trollok és bérkommentelők ezrei a népszerű közösségi oldalakon. Erős a gyanú, hogy így szóltak bele külföldről – na melyik országból? – az amerikai elnökválasztásba, akárcsak a katalóniai népszavazásba.

Bár Orbán Viktor köztudottan viszolyog a digitális technika vívmányaitól, kormánya kiválóan használja a manipuláció új eszközét. Az általa felépített virtuális világot pedig tökéletesen egészítik ki hazánk fejlődésének, gazdagodásának és szépülésének vizuális terveken ábrázolt képei. Csodás látványtervet mutattak be a (magyarul) Dagály fürdő mellé tervezett, újma- gyarul Duna Aréna elnevezésű sportuszoda építése előtt.

(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az ókori római arénákban gladiátorok küzdöttek vagy egymással, vagy vadállatokkal, úszás nem szerepelt az ott bemutatott küzdősportok között.)

Az új uszoda épülete – a rajzon, amellyel a nagyközönséget kápráztatták – a víz hullámait szimbolizálva magasodott nagy folyónk partján. Elkezdődött az építkezés, izgatottan néztük messziről, néztük közelről, és vártuk, mikor jelennek meg a hullám alakú főfalak. De elvitte őket az ár, hogy stílszerűek legyünk. Mire elkészült a nagy mű – az építkezés naponta milliók- kal emelkedő költségeit most ne említsük –, ott állt előttünk a tégla alakú betontömb, amelyből a szögletes formát megtörve itt-ott tréfásan kiáll néhány „betonléc”.

Ezek után már cseppet sem lepődhettünk meg, hogy a Clark Ádám téri aprócska, üres telek- re egészen más kinézetű szállodát húztak fel, mint amilyet a dizájnterveken lobogtattak. Persze nem nagy gond, a virtuális világban élő magyar lakosság egy jó része már réges-rég nem azt látja, ami a szeme előtt van, hanem azt, amivel különféle fotókon, hirdetéseken, plakátokon kábítják.

A budapesti Városliget Európa egyik első, mintegy száz hektáron elterülő közparkja, amely József nádor kezdeményezésére született meg. A főherceg adakozásra szólította fel a város főurait és polgárait, s elsőként ő maga járult hozzá a költségekhez egy nagyobb összeggel. Különös módon azonban a 19. század elején élő oligarchák, bocsánat, arisztokraták féltve őrizték bukszájukat, így a park nagyobb részt közadakozásból épült meg egy olyan világban, amikor a közpénz még nem veszítette el rendszeresen közpénzjellegét. A Ligetet, a főváros tüdejét kívánják most beépíteni, miután elkészültek a vidéki tereprendezéssel, sportberuházásokkal és vasúthálózattal.

A projekttel megbízták a tehetséges, egykor igen sikeres kiállításokat szervező múzeum- igazgatót, aki vállalta a feladatot. A budapestieket véletlenül elfelejtették megkérdezni, akarják-e, hogy a Városligetet Zenepalotával, múzeumokkal és más, gyermekkori álmokban megjelenő épületekkel rakjuk tele. A projektvezető évek óta lelkesen magyarázza az újjászülető Liget előnyeit és szépségeit. Őt hallgatva megismerhettük azt az új axiómát is, hogy minél több épület áll az adott területen, annál nagyobb lesz rajta a zöldfelület. Állításait káprázatos látványtervekkel igazolja. A Zenepalotának nevezett építmény tetejét például zöldre festették a rajzon – talán árnyat adó moha lesz rajta –, így ott nem is kétséges a zöldfelület nagyobbodása.

A nyolcadik éve virtuális világban élő Budapest csak ámuldozik a rajzokon, s maga is úgy véli, hogy az évek óta elhanyagolt közparkkal valamit tenni kell. Amíg a digitális dizájnterveket nézegeti, nem is hallja a fűrészek hangját,

amint kétszáz éves platán, fűz-, juhar-, kőris- és egyéb fákat, mahóniákat és magyalokat tarolnak le, mókusokat és más kisállatokat tesznek hajléktalanná, a tojásból alig kikelt, csupasz madárfiókák zuhannak a földre, és zúg a gép tovább, vágnak, vágnak és vágnak. Csupán egy maroknyi csapat táborozik a Ligetben, és próbálja védeni Budapest tüdejét.

Propaganda céljából létrehoztak egy Facebook-oldalt, hogy az emberek ne a Ligetet nézzék, hanem a káprázatos rajzokat, jó hírt olvassanak jó hír hátán, hogy jusson nekik virtuális boldogság, csicsergő madarak, lombos fák és kacagó gyermekek az épülő-szépülő, egyre zöldebb Ligetről. Közben pedig zajlik a dúlás, az építkezés, azaz a zöldfelület fokozása. Ha elkészül, javasoljuk az odalátogatóknak, hogy öltözzenek mélyzöld nadrágba, szoknyába, világoszöld ingbe, tengerzöld pulóverbe, vegyenek fel smaragdzöld kardigánt, almazöld nyári ruhát és zöld üvegű napszemüveget. Ily módon maguk is növelhetik a zöldfelületet, amint a Liget árnyat adó épületei között sétálnak.

(Forrás: 168 óra)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.