Európai Örökség címre jelölték a Dohány utcai zsinagógát. A Miniszterelnökség által kiadott közlemény szerint a zsinagógát a hozzá tartozó – a múzeumot, a levéltárat, az I. világháborúban elesett magyar zsidó katonák tiszteletére elhelyezett emlékművet, a holokauszt áldozatainak földi maradványait őrző kertet, valamint a Raoul Wallenberg Emlékparkot is magában foglaló – komplexummal együtt jelölték az elismerésre.

A Mazsihisz az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy a Dohány utcai zsinagóga a magyarországi zsidóság magyarrá válásának legfontosabb, legnagyobb szabású emlékműve, “egyszerre ihleti a zsidó hagyomány, a magyar nemzeti ébredés és az európai felvilágosodás öröksége”. A jelölést – amelyhez a dokumentációt a Budapesti Zsidó Hitközség állította össze és juttatta el a magyar kormánynak.

(Az eddigi helyszínek listája, érdemes végig böngészni.)

Röviden a Zsinagógáról:

A XIX. század közepén a gyorsan gyarapodó pesti zsidóság elhatározta, hogy az addig csak bérelt helyiségekben kialakított imaszobák, zsinagógák helyett egy modern, sokakat befo- gadó templomot épít. A zsinagógát Ludwig Förster német építész (a bécsi nagyzsinagóga tervezője) elképzelései alapján 1854-ben kezdték el építeni. Az öt évvel később, 1859-ben felavatott monumentális épület korának legnagyobb zsidó imaháza lett, két karzattal, és több mint háromezer ülőhellyel. A szentélyt Feszl Frigyes tervei alapján alakították ki.

A keresztény bazilikák mintájára kialakított kéttornyú zsinagóga építésvezetője Wechselmann Ignác volt. Ő tervezte át 1864-ben a templom tetőszerkezetét is. A templom Wesselényi utcáig terjedő nyitott kertje egy nagy tömegsír, itt temették el a II. világháború alatt a gettóban meghalt több tízezer áldozatot.

A sírkert mögött – a zsinagóga, a Hősök temploma, a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyar- országi Zsidó Hitközségek Szövetségének székháza által körülvett téren a ’90-es években épült ki az embermentő svéd diplomata nevét viselő Raoul Wallenberg emlékkert. Az emlék- művek közül elsőként az Emanuel Alapítvány emlékfáját állították fel 1990-ben. A Varga Imre szobrász készítette acél szomorúfűz 30 ezer levelére a holokausztban meggyilkolt egy-egy mártír nevét őrzi. Itt helyezték el az embermentők emléktábláit is. Az emlékmű előtt, a kerítéshez közel egy márványlapon a következő idézet olvasható: „Aki egy lelket megment, olybá tekintendő, mintha az egész világot mentette volna meg.” A kertben felállított vörös márványoszlopokra azoknak a neveit vésték fel, akik a fenti idézet szellemében cselekedtek.

A templom főhomlokzatától balra eredetileg álló kétemeletes házat 1907-ben szerezte meg telekcsere útján a hitközség. (Ebben a házban látta meg a napvilágot Herzl Tivadar, a zsidó állam megálmodója.) Ezt az épületet 1929-ben bontották le, helyén 1931-ben avatták fel a Vágó László és Faragó Ferenc tervezte árkádsort és a Hősök Templomát, amely egyúttal az I. világháborúban elhunyt 10 ezer zsidó származású embernek állít emléket.

A négyzetes alaprajzú, kupolás épület külső díszítőelemei keleti hatást mutatnak, a fehér falakat Dávid-csillag alakban, arany betűkkel írt bibliaidézetek gazdagítják. A két oldal- falon szintén hatágú csillag mintájú ráccsal díszített, magas, íves ablak látható.

Ezek a falak között működik az 1916-ban alapított Zsidó Múzeum is, amely 1932-ben került ide a Dohány utcai zsinagógához toldott, annak stílusa szerint tervezett épületbe. A II. világháborút a gyűjtemény a Nemzeti Múzeum pincéjében vészelte át, majd 1947-ben újra megnyílt. Állandó kiállításán azóta is bemutatják a zsidóság aranybullájának, a IV. Béla által 1251-ben adományozott kiváltságlevélnek a másolatát.

***

Az Európai Örökség cím azzal a céllal jött létre, hogy előtérbe helyezze a közös európai örökséget, erősítse a közösségi identitást és megszilárdítsa a kultúrák közötti párbeszédet. 2017-ben 19 állam nyújtott be pályázatot a címre, ezek közül 25 helyszín jutott tovább az előválogatáson. Az elismerésre jelölt kilenc helyszínt az Európai Bizottság által felállított független szakértői testület választotta ki. Az idén jelölt kilenccel együtt harmincnyolcra emelkedhet az Európai Örökség címmel kitüntetett helyszínek száma. A bizottság 2018 februárjában ítéli oda hivatalosan a címet a helyszíneknek, a díjátadó ünnepséget 2018 márciusában Bulgáriában rendezik meg.

(Forrás: A mi Erzsébetvárosunk blog)