A disszonancia kierőszakolása

A nyomozókat arra képzik ki, hogy a gyanúsítottat kihallgatva trükközzenek és csaljanak — ilyen pl. az ún. Reid-technika. Arra a hozzáállásra tanítják őket, hogy “Ne hazudj, úgyis tudjuk, hogy te tetted!”. Csak a célzatos, félrevezető kérdésekre válaszolhat, ha bármi egyébbel próbálkozik, rendreutasítják, méghozzá letegezve.

Van, hogy a (leendő) gyanúsítottat beidézik tanúnak: “legyen a rendőrség segítségére”. Ott aztán közlik vele, hogy ujjlenyomatát megtalálták egy gyilkos fegyveren, elbukott a hazug- ságvizsgálaton, megtalálták valamilyen áldozat vérét a ruháján, hárman is látták a tetthely közelében, meg ilyesmiket. Ezek az állítások jelentős disszonanciát idéznek elő:

  1. alapvetés: “Én nem voltam ott. Nem követtem el semmi ilyesmit. Nem emlékszem ilyesmire.”
  2. alapvetés: “Megbízható és szavahihető emberek mondják, hogy az én ujjlenyomatom van a gyilkos fegyveren, az áldozat vére az ingemen, és olyan helyen láttak, ahol emlékeim szerint nem jártam soha.”

A vádlott kétségbeesetten igyekszik feloldani az ellentmondást. Típusreakció:
— Lehet, hogy mégis én követtem el ezt a szörnyűséget, de kiesett az emlékezetemből?
Rögtön kapja a megerősítést:
— Ó, igen, ez nagyon gyakori.

Innen kezdve az ügy sínen van.

*

Az ún. “nemzeti konzultációnak” eleinte legalább célzatos, félrevezető kérdései voltak. Mostanra már csak trükkösen fogalmazott, de nyíltan hazug állításai vannak. Ezek azonban zuhognak ránk mindenhonnan: a tévéből, rádióból, az ingyen osztogatott “újságokból”, a postaládánkból és az utcai plakátokról — jóformán már csak a vízcsapból nem.

Ezek az állítások az egyik célcsoportban, a “bizonytalanokban” jelentős disszonanciát idéznek elő:

  1. alapvetés — A menekültek a terroristák és a fegyveres bűnbandák elől futnak. Ők azok, akik békére, nyugalomra vágynak, és hogy puszta életüket menthessék, hajlandóak feladni nemcsak szülőföldjüket, de egzisztenciájukat, összegyűjtött vagyonkájukat, mindenüket.
  2. alapvetés — Megbízható és szavahihető emberek mondják, hogy a migránsok terrorista bűnözők. Kultúrájuk alapja az erőszak. Ha ránk szabadulnak, elrabolják értékeinket, megerőszakolják asszonyainkat, megcsúfolják vallásunkat, és végül túlszaporodnak minket.

Ezekre a technikákra főleg a fiatalkorúak, a szellemileg visszamaradottak és a labilis ideg- zetűek érzékenyek, de a mentálisan egészséges felnőttek is megtörhetők. Minél erősebb bennük az ún. hagyományos értékek (kiemelten a tekintély) tisztelete, annál inkább — és Magyarország nagyon tekintélytisztelő.

A másik célcsoport a többé-kevésbé latens xenofóboké. Magyarországon eleve sokan gyűlöl- nek minden “idegent” — lásd a pirézek esetét. Ez az alapállás azonban mostanáig nem volt szalonképes: nyíltan felvállalni, hangoztatni nem illett. Bennük (és ők sokan vannak) az álla- mi gyűlöletkampány éppen hogy feloldja a vágyott és az elvárt viselkedés disszonanciáját: fröcsöghetnek, gyalázkodhatnak kedvükre.

Lám, mégiscsak van, amiben Magyarország jobban teljesít.

Fügedi Ubul

(Forrás: A mi Erzsébetvárosunk blog)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.