Hunvald: Jól gondoltam

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatának alapján lehet közszereplőt bilincsben fotózni – megkérdezése nélkül – már az ügyében született jogerős ítélet előtt. Európai Unió 2016. március 9-én elfogadta a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló 2016/343/EU parlamenti és tanácsi irányelvet.

Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy

“megfelelő intézkedéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy a média tájékoztatásakor a hatóságok ne utaljanak a gyanúsítottra vagy a vádlottra bűnösként, egészen addig, amíg az említett személy bűnösségét jogszerűen meg nem állapították.”

Az irányelv kiemeli azt is, hogy

“[a]z illetékes hatóságoknak tartózkodniuk kell attól, hogy a gyanúsítottat vagy a vádlottat bűnösként mutassák a bíróságon vagy a nyilvánosság előtt fizikai kényszerítő intézkedések – például bilincs, üvegfülke, ketrec vagy lábbilincs – alkalmazása révén…”

Tehát maga az irányelv azt is rögzíti, hogy a bilincsben mutatás a bűnösség látszatát kelti. Az irányelv a természetes személyekre vonatkozik; ebben az értelemben a közszereplők és nem közszereplők között az ártatlanság vélelmének jogában nincs különbség.

Jogi abszurd ez a döntés, hiszen abból egyenesen vonható le a következtetés, hogy a köz- szereplőket egy büntetőeljárás során nem illeti meg az ártatlanság vélelme és így szabadon mutathatók bilincsben, vezetőszíjjal vezetve egy büntetés végrehajtási őr mellett – azt a látszatot keltve, hogy már bűnös a jogerős ítélet meghozatala előtt. Kérdem én, mi történik például azzal a közszereplő vádlottal, akit folyamatosan bilincsben mutatnak hivatkozva erre a döntésre, majd utóbb felmentenek?

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz elutasításának indoklásában a Strasbourgi Bírósági gyakorlatra is hivatkozik, ezek azonban kivétel nélkül az előbb említett irányelv keletkezése előttiek. Az új irányelvnek megfelelő gyakorlat kialakítása jelenleg is tart. Azért aztán, hogy az irányelvnek megfelelő gyakorlat kies hazánkban is teret nyerjen, 2016. július 25-én ebben az ügyben a Strasbourgi Bírósághoz fordultam és ott 43868/16 ügyszámon folyik az eljárás.

Az már csak hab a tortán, hogy ugyanezzel a panaszommal – gondoltam, ártani nem árt, ha nem is használ – két hónappal később 2016. szeptember 5-én az Alkotmánybíróságot is megkerestem. Magunk között szólva – tényleg, csak így szűk körben – nem bíztam ebben a fórumban, pont ezért fordultam először a Strasbourgi Bírósághoz és csak utána kíváncsiság- ból az Alkotmánybírósághoz.

Jól gondoltam.

Hunvald György

(Forrás: Hunvald-blog)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.