Offshore-ügy – Feljelent az MSZP

Az MSZP feljelentést tesz és adatokat kér ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól az ügyben, hogy Magyarország külképviseletei hány offshore hátterű céggel szerződtek – informált az MTI a párt frakcióvezető-helyettesének tájékoztatása alapján. Szakács László a minisztérium székhelye előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, a kormány egy salátatörvényben bújtatta azt a passzust, hogy a magyar külképviseletek visszamenőlegesen felmentést kapnak az alaptörvényben és az államháztartásról szóló törvényben is szereplő átláthatósági szabály alól.

Rámutatott, a jogszabályok szerint közpénzből nem lehet olyan társasággal szerződni, amelynek tulajdonosi háttere, vagy tevékenysége nem átlátható, vagyis offshore-nak minősül. Elmondta, az Országgyűlés gazdasági bizottsága keddi ülésén – amikor a javaslatot tárgyalták – a külgazdasági tárca helyettes államtitkár azzal indokolta a módosítást, hogy eddig megpróbálták betartani az államháztartási törvényt, de nem sikerült százszázalékosan.

Szakács László szerint hogyha nem tudják betartani a törvényt, nem az a megoldás, hogy megváltoztatják a jogszabályt. A helyettes államtitkári válasz ráadásul beismerésnek is számít – mondta. A szocialista politikus közölte, írásbeli kérdéssel fordul a külügyi tárcához, hogy gyűjtsék össze neki azokat az eseteket, amelyek alapján arra jutottak, hogy változtatni kell a törvényen. Mikor, kivel, mekkora összegben és milyen időtartamra kötöttek offshore hátterű cégekkel a külképviseletek szerződést? Átvilágították-e ezeket a cégeket? – sorolta a kérdéseit. Elmondta, feljelentést is tesznek, hiszen a kormány maga mondta el, hogy a közpénzekkel kapcsolatos előírásokat nem tartották be. Szorgalmazta azt is, hogy a külügyminisztérium vezetői indítsanak vizsgálatot, és ha nem tudják tisztázni magukat, mondjanak le.

Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által szeptember végén benyújtott törvényjavaslat szerint az a külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel Magyarország külképviselete a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes szerződést köt, az a megkötött szerződés vonatkozásában átlátható szervezetnek minősül. A paragrafus a használati, a bérleti, a lakásbérleti, a vállalkozási, a közüzemi, a közszolgáltatási, a tervezési, a kivitelezési, az utazási, a pénzügyi, a folyószámla, a betéti, a biztosítási, a fuvarozási, a megbízási, a szállítmányozási és az adásvételi szerződésekre vonatkozik.

Szakács Lászlót kérdezték arról, hogy az Index internetes hírportál szerint kockázatokat tárt fel a Terrorelhárítási Központ (TEK), amikor ellenőrizte Jordánia tiszteletbeli konzuljának, Zaid Naffának a hátterét, amikor a férfi magyar állampolgárságért folyamodott. Az ellenzéki politikus szerint az ügyet érdemes vizsgálni, mert van egy nemzetközileg körözött, valószínűleg bűnöző és terrorizmust támogató csoport, amelyet Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos neve is fémjelez. Pharaon a miniszterelnök háza mellett vett házat és ezt a TEK nem tudta. Az ügy végére kell járni, hogy milyen kapcsolatok vannak a nemzetközi bűnözői és a magyar kormányzati körök között – hangsúlyozta.

(Forrás: Népszava)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.