A cím nem az enyém – a későbbiek során ez úgyis kiderül – de a véleményem az igen: Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egykori vezetőjének – akit az úgynevezett Sukoró-ügy miatt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Kúria – szerdán reggel ártatlanul kell/kellett börtönbe vonulnia.

A büntetőper több mint négy éve, 2013 januárjának elején kezdődött meg a bíróságon, jogerős ítéletet pedig idén, június elején hirdetett a Kúria az ügyben (lásd.: fentebb), úgy, hogy korábban másodfokon bűncselekmény hiányában felmentették őt is és Császy Zsoltot is. Tátrai elvileg 10 hónap múlva szabadulhat, Császy szeptemberre kapta meg börtönbehívóját.

Ártatlanul börtönbe – Nem tettem kérdőjelet a cím után. Nem véletlenül. Meggyőződésem, hogy Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot ártatlanul ítélték el, egy koncepciós eljárás keretében. A sukorói ingatlancsere ügyében az országot nem érte kár, a szakértői vélemények is ellentmondtak egymásnak. Amivel Tátrai Miklóst és társát vádolták, azt nem követhették el. (Budácsik Lajos / Gépnarancs)

Mélységesen egyetértek a fenti cikk általam is tisztelt szerzőjével: Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot ártatlanul ítélték el, Magyarország pedig jelenleg nem jogállam. Nagyon nem.

Tátrai Miklós minderről a blogján: Akkor én most költözöm

Hunvald György

***

Sukoró-ügy röviden

2008. július 30.: A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács úgy döntött, 70 hektár, Sukoró külterületén fekvő, állami tulajdonú ingatlant elcserélnek 183 hektár albertirsai és pilisi külterületi ingatlanra. A csereszerződést az állam nevében az MNV Zrt. még aznap aláírta Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel, egy befektetőcsoport képviselőjével.
2009. január: kiderült, hogy a befektetőcsoport a Velencei-tó melletti partsávon 2600 munkahelyet teremtő szállodát, kaszinót, üdülőközpontot kíván építeni egymilliárd euró befektetéssel, King’s City elnevezéssel.
2009. április 14.: a Gyurcsány-kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a King’s City projektet. Júniusban Bajnai Gordon miniszterelnök vizsgálatot kért a kaszinóváros és az ingatlancsere miatt.
2009. április: a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nyomozást kezdett ismeretlen tettes ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Az igazságügyi szakértői jelentés szerint a szerződésben a sukorói területeket 732,7 millió forinttal alul-, az albertirsai és a pilisi ingatlanokat csaknem 562 millió forinttal túlértékelték, így a szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint vagyonvesztés érte volna az államot.
2010. augusztus 31.: a rendőrség őrizetbe vette Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, akiket a bíróság letartóztatott. Három hónappal később szabadultak.
2011. szeptember 12.: az Országgyűlés felfüggesztette Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, akit hivatali visszaéléssel gyanúsított meg a KNYF. Az eljárás vele szemben 2012. július 20-án, bizonyítottság hiányában megszűnt.
2012. június 13.: a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést.
2012. július 20.: a KNYF vádat emelt Tátrai Miklós, Császy Zsolt és három társuk ellen.
2014. október 2.: a magyar állam javára döntött az ügyben a beruházási viták rendezésének nemzetközi központja Washingtonban. Elutasították az izraeli befektetők keresetét és százmilliárd forintos kártérítési igényét.
2015. szeptember 30.: a Szolnoki Törvényszék első fokon Tátrait négy év, Császyt 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Két vádlott-társukat felmentették, a harmadik pénzbüntetést kapott.
2016. október 26.: a Szegedi Ítélőtábla másodfokon bűncselekmény hiányában felmentette őket.
2017. június 8.: a Kúria jogerős elmarasztaló ítéletet hirdetett. Tátrai Miklóst 3, Császy Zsoltot 2 és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt.

***

Egy koncepciós per margójára. A szakértők és az elítéltek álláspontja szerint, az ügyészség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel egy politikai döntés, és az ország politikai vezetői ellen. Ez az első olyan eset, és ennek esett áldozatául Tátrai Miklós és a többi vádlott is, amikor a bíróság magát tartotta alkalmasnak arra, hogy az állam (gazdaságpolitikai) érdekét megállapítsa, a Kormány álláspontját évekkel később felülbírálja, és ez alapján bűnösséget állapítson meg. Ez rendkívül veszélyes, és nemcsak a jelenlegi ügy egyik érintettjére Tátrai Miklós személyére, hiszen a jogállam kereteit szétfeszítő precedens lehet a későbbiek során. (via Zárójel)

(Forrás: Hunvald-blog)