Jogászszemmel (6)

Esik, dörög, villámlik. Pártunk és kormányunk meg ismét nagyon át akarja alakítani a bírói kinevezések rendszerét. Tavaly már bepróbálkoztak ezzel, saját embereikkel szerették volna feltölteni a bíróságokat, de akkor ez még nem jött össze. Most újra próbálkoznak, közigazgatásból érkezőkkel akarják lecserélni a bírókat. A kinevezéshez eddig több évi bírósági tapasztalat kellett, de a tervek szerint már nem; egy pontrendszer alapján történne a kinevezés – és az esélyegyenlőség jegyében egy kormánytisztviselő kétszer annyi ponttal indulna, mint egy bírósági titkár. Van ilyen, no.

Gulyás Gergely fideszes parlamenti alelnök mindenesetre azonmód úgy érezte, hogy sürgősen meg kell nyugtatnia mindenkit, isten bizony nincs olyan szándék, hogy a kormány saját embereit ültesse be a bíróságokra, hogy a számukra kényes ügyekben – például közbeszerzések, vagy hogy miről lehet népszavazást kiírni – ők dönthessenek. És ahogy eddig mindent, úgy nyilván ezt is simán elhihetjük neki. Vagy nem. Mindenesetre én egy kissé gyanakszom. Meg dr. Sándor Zsuzsa* is.

***

Jogászszemmel: Újabb próbálkozás
Szerző: Sándor Zsuzsa

A Fidesz – ha jól számolom – immár negyedik alkalommal próbálja meg a bíróságot a saját képére formálni. Kezdte ezt öt évvel ezelőtt, amikor a Fideszhez erősen kötődő Handó Tündét nevezte ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élére és igencsak széleskörű jogosítványokat biztosított számára. Még ugyanabban az évben a bírák korábbi 70 éves kötelező nyugdíj korhatárát egyik percről a másikra 62 évre szállította le és egy év alatt 200 bírótól szabadult meg. Ez a két akció csak részben lett sikeres, a bírák elbocsátását mind az Európai Bíróság, mind az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek ítélte, ezért azon módosítani kellett. Handó hatáskörét is kénytelenek voltak szűkíteni, megszüntetve az ügyek áthelyezésének önkényes lehetőségét.

Éppen egy évvel ezelőtt próbálkozott a Fidesz azzal, hogy egy úgynevezett Közigazgatási Felső Bíróságot hozzon létre a számára kényes ügyek elbírálására, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy oda a közigazgatásban jártas szakembereket, értsd a minisztériumokban, állami hivatalokban dolgozó saját embereit ültesse be. Ez a kezdeményezés sem ment át az Alkotmánybíróság szűrőjén. Ekkor a Kormány látszólag visszavonulást fújt. Látszólag.

A napokban az Igazságügyi Minisztérium (IM) újabb ötlettel rukkolt elő. És hogy elkerüljék az azonnali alkotmányossági vizsgálat csapdáját, most nem törvényt, csupán egy minisztériumi rendeletet, annak is a mellékletét kívánják módosítani. Ez a rendelet és melléklete tartalmazza azt a pontozási rendszert, amely a bírói pályázatok elbírálásánál mérvadó.

A jelenleg hatályos pontozás alapja a fogalmazók, a bírósági titkárok, és a bírák évek alatt nyújtott teljesítményének értékelése – alkalmas, kiválóan alkalmas, magasabb beosztásra alkalmas – és az ezekre kapott pontoknak súlya van a pályázatok elbírálásánál. A pályázó pontot kap arra is, hogy mennyire ismeri a bíróság szervezeti rendszerét, annak igazgatását, vagyis ellátott-e olyan feladatot, ami nem konkrétan az ítélkezéssel, hanem a bíróságok igazgatásával kapcsolatos. Jelentősége van annak is, hogy milyen bíróság által szervezett képzéseken, továbbképzéseken vett részt.

Az IM most úgy akarja módosítani ezt a pontozási rendszert, hogy egy közigazgatásból érkező pályázó a szakmai múltjára kétszer annyi pontot kapjon, mint az, aki hosszú éveket dolgozott a bíróságon, akit fogalmazói és titkári ideje alatt kifejezetten a bírói munkára készítettek fel, illetve ha már bíró, hosszabb-rövidebb ítélkezési gyakorlatot is szerzett. Az IM azzal érvel, hogy „a közigazgatási bírói álláshelyekre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők.” Ám a megváltoztatni szándékozott pontrendszer éppen nem az egyenlő esélyt, hanem a közigazgatásból érkező hivatalnokok előnyét biztosítja.

Hivatkozik az IM arra is, hogy számos Uniós államban a közigazgatási bíróságok elkülönülnek a rendes bíróságoktól és a bírák kiválasztásánál elengedhetetlen követelmény a közigazgatási jogi szakismeret. De természetesen nem hivatkoznak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 12. számú Ajánlására. E szerint „A bírák kiválasztása és előmenetele kérdésében illetékes hatóságnak a kormánytól és a közigazgatástól függetlenek kell lennie. Függetlensége biztosítása érdekében biztosítani kell, hogy a bírák kinevezésének eljárási szabályait saját maga állapítsa meg.”

Az IM elképzelése ellen még Handó Tünde is tiltakozott, mondván, így hátrányba kerülnének a bíróságon sok éves gyakorlatot szerzett pályázók. Utalt arra a fontos különbségre, hogy míg más hivatásrendekben az alá-fölérendeltség, az irányítás, a felügyelet, az utasítás érvényesül, a bíróságon a bíró függetlensége az, ami elengedhetetlen.

A szakmai érvek mellé azért tegyük azt is hozzá, hogy a minisztériumokban, állami hivatalokban dolgozók jó része lojális az őt kinevező hatalomhoz. Ha nem így lenne, miért is akarnák őket a bíróságokra bejuttatni?

(Megjelent a Vasárnapi Hírek 2017. augusztus 5.-i lapszámában,
de már a JogÁsz-blogon is elolvasható…)

P.s.: Korábban az Alkotmánybíróságot ültették tele volt országgyűlési képviselőikkel, akik az általuk elfogadott törvény elleni panaszokkal foglalkoztak. Nyilván elfogulatlanul. Ez az új “bíróságnak” nevezett valami meg olyan tisztviselőkkel lenne feltöltve, akik hivatali feletteseiktől függnek. Ennyi röviden mára. További szép estét mindenkinek!

*Dr. Sándor Zsuzsa jogász, kényszernyugdíjas bíró, tanácselnök, büntetőjogász, a Fővárosi Bíróság volt tanácsvezető bírája, a 2012-ben kényszernyugdíjazott 234 bíró egyike.

***

Ragadós a lengyel példa: saját embereit ültetné a bíróságokra a magyar kormány. Lengyelországban pár hete derült ki, hogy a kormány leváltaná a jelenleg hivatalban lévő bírósági vezetőket, hogy a saját embereiket ültessék a helyükre. A dolog miatt kötelezett- ségszegési eljárás indult Lengyelország ellen az Európai Unióban.

(Forrás: Hunvald-blog)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.