Múltidéző – Alfonzó a körúton

Emlékszik még valaki Alfonzóra, azaz Markos Józsefre*? Remélem, hogy igen. És emlékszik még valaki az egykori, elegáns Nagykörútra? Alfonzó harminc éve halt meg, a körút meg talán olyan húsz éve haldoklik. Hogy mindez most miképpen került ide? Találtam pár nagyon jó képet a Facebook-on, mindegyiken Alfonzó látható 1971-ben, méghozzá a körúton, annak is az erzsébetvárosi szakaszán. Hát így történt a dolog, kérem. De lássuk előbb az “Alfonzós” képeket…

Alfonzó a New York (Hungária) kávéház előtt…. (Fortepan 1971.) 

… majd az Éjjel-nappal közért és a New York (Hungária) kávéház között, a mai Erzsébet krt. 5. szám előtti buszmegállóban. (Fortepan 1971.) 

Erzsébet (Lenin) körút, első háztömb a páratlan oldalon, Alfonzó még mindig a buszmegállóban – közben egy 12-es Ikarus csuklósbusz érkezett. (Fortepan 1971.)  A mögötte látható boltokat, üzleteket, kirakatokat azonban már feledhetjük…

És ha már szóba, illetve képre került, ejtsünk pár szót röviden a Nagykörútról, benne az Erzsébet körútról. A ’70-es években – de még jóval korábban is – Pest és a kerület főutcája volt, tele üzletekkel, ahogy a fenti képeken is látszik. Mára az üzletek jó része üresen áll, a működők meg még az üreseknél is lehangolóbbak. Szinte mindegyik gagyi, vagy kocsma (de ha jobban tetszik: kávézó, gyroszos, ilyen olyan étterem, sorban nyíló 4-es 6-osok, stb.) – totális az elkocsmásodás. A besötétített dohányboltok, a lelakatolt újságosbódék és a bezárt, koszos közvécék meg csak fokozzák a hangulatot. A városi legendákban szereplő századfordulós – vagy akár az 1970-es évekbeli – pezsgésnek mára már nyoma sincsen. Nem maradt más, csak egy-két kép Alfonzóval, háttérben az egykor virágzó Nagykörúttal.

Markos József (1912-1987), született Markstein – művésznevén Alfonso, későbbi írásvál- tozatban Alfonzó – artista, színész, humorista. A Színészkönyvtár így emlékezik meg róla.

BBP

***

A Nagykörút teljes hossza a Margit hídtól a Petőfi hídig 4141 méter, szélessége végig 45 méter. A Sugárút (Andrássy út) kiépítése után a XIX. század második legnagyobb város- építési alkotása volt Budapesten, ma is nélkülözhetetlen funkciót betöltve a város egyik legfontosabb útvonala. Építése 1872-ben kezdődött el, megépülésére azért volt szükség, hogy összekösse egymással a külső városrészeket, ami az ipar és kereskedelem fejlődése miatt vált fontossá. Egyes szakaszait a Habsburg-ház uralkodóiról nevezték el, a hetedik kerületi rész – amely a Blaha Lujza tértől a Király utcáig húzódik 764 méter hosszan, 45 épülettel – Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéról kapta a nevét, akárcsak maga a kerület. (1950-ben Lenin nevét vette fel mind az Erzsébet-, mind a Teréz körút, 1990-ben kapták vissza eredeti nevüket.)

(Forrás: A mi Erzsébetvárosunk blog)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.