Bejelentést tett az MSZP a Házban

AZ MSZP “európai mentőcsomag” beterjesztését jelentette be hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője kijelentette: a Fidesznek fel kell hagynia a civil szervezetek megbélyegzésével, be kell fejeznie a CEU üldözését és véget kell vetnie az uniós pénzek ellopásának. A Jobbik béruniós kezdeményezéséről számolt be a Házban, a KDNP-s Hollik István pedig a Momentum Origo elleni akcióját emlegette fel. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője mindeközben csak azt hajtogatta, hogy az európaiak biztonságára az európai baloldal jelent kockázatot.

Tóth Bertalan bejelentette: hétfőn egy több elemből álló “európai mentőcsomagot” terjesztenek az Országgyűlés elé. Mint mondta: az Európai Parlament (EP) múlt heti döntése arról szól, hogy a Fidesz kormányzása alatt súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia, az alapvető jogok, a véleménynyilvánítás és a tudományos szabadság helyzete. “Ez az állásfoglalás egy tükör, (…) attól, hogy ez a tükör egy pökhendi és arrogáns, bár most már egy kissé pocakos embert és az ő ország- és Európa-romboló politikáját mutatja, attól még nem a tükröt kell szidni” – fogalmazott.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára minderre úgy reagált: botrányos, amit a baloldal művelt, hiszen az MSZP összes képviselője megszavazta a Magyarországot támadó határozatot. “Az MSZP Brüsszelbe jár feljelentgetni az országot”, ha saját belpolitikai érdekei úgy kívánják – fogalmazott az államtitkár, aki szerint “sunyi tempó”, hogy a szocialisták itthon fúrják a nemzeti konzultációt, miközben Brüsszelben támogatják a betelepítési programok felgyorsítását.

Vona Gábor (Jobbik) arról számolt be, hogy az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta az európai bérunióért indított polgári kezdeményezésüket, ami szerinte történelmi siker, hiszen egyetlen magyar párt sem tudott még európai népszavazást kezdeményezni, ráadásul ilyen fontos ügyben. Szerinte a népszavazással valódi szabadságharc kezdődik a versenyképes magyar bérekéért, és az azt kitermelni képes versenyképes magyar vállalkozásokért. A béruniós kezdeményezést és a Magyarországot elmarasztaló EP-határozatot összehasonlítva azt mondta: míg a kormányoldal csak beszél, elszigeteli Magyarországot Európában, és azt üzeni, hogy állítsuk meg Brüsszelt, addig a Jobbik cselekszik, összefogja Közép-Kelet-Európát, és azt üzeni, hogy állítsuk meg Orbán Viktort, az EU-t pedig tegyük az igazságosabb, szolidárisabb közösséggé.

Dömötör Csaba úgy reagált: az ember az “összes létező szemöldökét felhúzza”, amikor a Jobbik egy olyan kezdeményezésbe áll bele, amely jogköröket vonna el Magyarországtól, miközben a párt korábban az uniós tagság ellenében kampányolt, uniós zászlót égetett, és még Vona Gábor is a kilépés mellett érvelt.

Hollik István (KDNP) szerint a rendszerváltás óta eltelt közel 30 évben többször megtapasztalták, hogy a baloldal az agresszió és a megfélemlítés pártján áll. Szóvá tette a jobbikos Szilágyi György esetét, illetve azt, hogy a múlt héten a Momentum elnöke “berontott” az Origo szerkesztőségébe és fenyegetően számon kérte egy, a párttal foglalkozó cikk szerzőjét.

Dömötör Csaba válaszában azt firtatta, a Momentum vezetőjének akciója után miért maradtak csendben azok, akik minden “kóbor bárányfelhőre” azt kiabálják, megszűnt Magyarországon a sajtószabadság. Szerinte az eset bizonyítja, hogy “a Momentum tojáshéjairól messze világít az SZDSZ-felirat”, és hogy az ellenzék agresszivitáshoz folyamodik, hogy kimásszon a gödörből. Közölte, jó lenne, ha az ellenzéki képviselők megosztottságukat nem agresszivitással próbálnák egyensúlyozni. Azért mégsem a Tanácsköztársaság idején vagyunk – jegyezte meg.

Kósa Lajos (Fidesz) azt hajtogatta, az európai baloldal jelent igazi kockázatot az európai emberek biztonságára, mert terrorizmus miatt elítélt emberekért is küzd csak azért, hogy politikai szándékait teljesítse. A kormánypárti politikus azzal indokolt, hogy az EP múlt heti, Magyarországgal kapcsolatos határozatában azt kifogásolta, hogy a röszkei zavargásokban való részvétele miatt elítéltek egy szír férfit, holott őt a magyar bíróság jogerősen ítélte el terrorcselekményben való részvétele miatt.

Napirend előtt, kérdések

Harangozó Gábor (MSZP) napirend előtt azt kérdezte meg, mi a valós akarat, miért kell “kicsinálni” a CEU-t? A múlt héten szerinte az egyetem vezetői csak bürokratákkal találkozhattak a róluk szóló tárgyaláson, miközben a kormány együttműködést ígért akkor, amikor az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvény CEU-t hátrányosan érintő módosítását. Mit csinál Altusz Kristóf külügyminisztériumi helyettes államtitkár, akit kijelöltek tárgyalónak? – tette fel a kérdést.

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy felelt: Altusz Kristóf azonnal felvette a kapcsolatot az érintettekkel, a munka olajozottan halad – jelentette ki, hozzátéve: az Egyesült Államoktól viszont három hete várják a hivatalos választ.

Szél Bernadett (LMP) arra mutatott rá, hogy a paksi bővítés a tervekhez képest késésben van, és például a környezetvédelmi engedély per alatt áll, mert nem elégséges, a telephely-engedélyezésből a hidrogeológiai vizsgálatot hagyták ki – sorolta. Szerinte a kormányzat ennek ellenére tendereztet, mintha minden a legnagyobb rendben haladna, sürgeti a beruházást. Ki viseli a beruházás elhúzódásából fakadó pénzügyi terheket? – kérdezte. Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter cáfolta az elhangzottakat, mondván: bármikor leül tárgyalni a képviselővel, a téma ugyanis hosszabb kifejtést igényel.  Két jogerős engedéllyel rendelkeznek – mondta -, azok megtámadása nem jogvesztő hatályú – mutatott rá -, kiadásuk pedig a jogszabályok szerint történt, közmeghallgatásokat követően.

Heringes Anita (MSZP) szerint a kormány hadat üzent a kéményseprőknek is. A szakszervezet tájékoztatása szerint egy új – a katasztrófavédelemhez közel álló – magánvállalkozás készül betörni “a töredékére csökkentett piacra” – mondta, arról érdeklődve, lesz-e vizsgálat az ügyben. Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár úgy reagált: mindenhol, ahol a katasztrófavédelem látja el a lakossági kéményseprés feladatát, pontosan végzi a munkát.

Szél Bernadett (LMP) a közszolgálati dolgozók 2019-re elhalasztott béremelését kérte számon a kormányon. A kormánytisztviselőknek ez azt jelenti, hogy jövőre semmilyen béremelésre nem számíthatnak – mondta. Rétvári Bence államtitkár jelezte, az LMP nem ezt a kérdést adta le előre az Emmihez, hanem a mentősök és a védőnők béremeléséről. A kormány azonban mind a közszolgálati dolgozóknál, mind a mentős dolgozóknál, mind pedig a védőnőknél a béremelés útjára lépett – jelentette ki.

Korózs Lajos (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy a kormány mikor és mekkora összeggel akarja megemelni a közszolgálatban dolgozók kilenc éve változatlan, 38 650 forintos illetményalapját. Az inflációt tekintve ez az összeg a vásárlóértékének már mintegy negyedét elveszítette – hívta fel a figyelmet. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára azt válaszolta: az érintett foglalkoztatottak illetményének emelését a közszolgálati életpályamodellek keretében hajtja végre a kormány.

Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy 2010 és 2017 között 228 beruházást nyilvánított a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté, azonban annak indokait nem tudja nyomon követni. Azt kérdezte, van-e objektív kritériumrendszer, például a munkahelyteremtés, a várható kimagasló adóbevétel vagy innovációs előny. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt felelte: törvény rögzíti az eljárásrendet, s kétfajta beruházásról születhet ilyen döntés. Ezek egyik körébe a kiemelt nemzeti emlékhelyek, műemlékek, világörökségi helyszínek beruházásai tartoznak, a másik kör pedig a gazdaságfejlesztéshez és munkahelyteremtéshez kötődik. Kiemelte, hogy a minősítés nem jogi vagy pénzügyi mentességet jelent, hanem azt, hogy a szakhatóságoknak gyorsabban kell meghozni kapcsolódó döntéseiket.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, rémisztő statisztikai adatok és előrejelzések láttak napvilágot arról, hogy több mint 300 ezren tervezik, kivándorolnak Magyarországról, s egyre többen tolják ki a visszatérés idejét. Ezek fényében a kivándorlást serkentő tényezőkön hogyan változtatna a kormány? Mikor milyen formában hajlandók állami hátterű bérlakásépítő programot indítani, ami valódi életlehetőséget biztosít mindenkinek? Tállai András államtitkár közölte: amennyien távoznak az országból munkavégzés céljából, annyian haza is jönnek.  Cáfolva a kilátástalannak nevezett helyzetet kitért arra, hogy négy százalék feletti a gazdasági növekedés, az első negyedévben 11 százalékkal nőttek a reáljövedelmek, 2010 óta közel 700 ezer munkahely jött létre, s életpályák indulnak.  Megjegyezte: a kormánypártok otthonteremtési programja lényegesen komolyabb alternatívát jelent, s elindultak a lakásproblémák megoldása felé.

(Forrás: Népszava)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.