Rejtő gondolat-köve

“– Uram! A késemért jöttem!
– Hol hagyta?
– Valami matrózban.” 

Erzsébetvárosban javaslatomra elkészült és 2017. március 29-én átadásra került Rejtő Jenő 112. születésnapján az őt és egy gondolatát megörökítő Gondolat kő a róla elnevezett utcában a Magyar Színház előtt. Az Önkormányzat részéről részt vett dr. Vető Marietta alpolgármester asszony, akivel a Gondolatok kövét átadva a közösségnek együtt vágtuk át a díszes szalagot, valamint Benedek Zsolt önkormányzati képviselő, a Pénzügyi és Kerület- fejlesztési Bizottság elnöke. Az átadási ünnepséget követően Rejtő szülőháza udvarában a részvevők kabaréjelenetek pazar műsorát hallgatva emlékezhettek P. Howardra.

Ez a Gondolat kő immár a harmadik. Az első Szenes Hanna (Kaczvinszky Barbara kezdemé- nyezésére), a második Carl Lutz és most a harmadik P. Howard szellemiségét kíséri a jövőbe.

Ki volt Rejtő Jenő? Ez most tényleg kérdés? Nem, nem Ő Fülig Jimmy. Csorog a könny a nevetéstől, ha rá gondolunk. Reich Jenő, más néven Rejtő Jenő, más néven P. Howard könyvei a mai nap is garanciát adnak arra, hogy olvasói a jelen világról megfeledkezzenek, miközben könnyed módon feltölthetik szellemi akkumulátoraikat. Erzsébetvárosban a Szövetség utca 22. szám alatti házban született, 1905. március 29-én. A Kertész utcai községi Polgári Fiúiskola diákjaként kezdi iskolaéveit. Ökölvívó edzésekre jár, megtanul franciául, és jelentkezik színésztanulónak Rákosi Szidi színitanodájába.

Színész karrierje rövidre sikeredett, a Király Színházban néma sebesülthordozóként leejti színésztársát, aki valódi sebesülésekkel ugyan, de megúszta, Rejtőnek mennie kellett. És ment. 23 évesen nyakába vette Európát és légiósként Afrikát. Élményeiről a Pesti Naplóba és Az Újságba eljuttatott írásaival számolt be. 1930-ban tengernyi élménnyel visszatérve Budapestre megkezdte színpadi szerzői, forgatókönyv írói és írói pályafutását.

A Pesti kávéházakban a kor ismert művészeivel találkozik, és 1932-ben Nádassy Lászlóval közösen színpadra viszik a “Gengszteridill” bohózatot. Elindul Rejtő kabarészerzői pálya- futása, amelyet számtalan jelenet, színdarab, vígjáték, egyfelvonásos követ. 1936-ban jelenik meg első regénye a Nova kiadónál, amit a következő 3 évben még 13 könyv követ. Legnépszerűbb könyvei: Vanek úr Párizsban, a Csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány. Regényeinek bizarr fordulatai új mintát teremtettek, kiszólásai, gegjei évtizedek óta közszájon forognak. Rejtő neve ismertté vált. Salamon Béla pártfogásával a „Terézkörúti Színpad” háziszerzője lett. „Aki mer, az nyer” című zenés darabját 150 alkalommal adták elő Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével.

Reich-Rejtő Jenőt sok száz sorstársával együtt munkaszolgálatra Ukrajnába viszik. A hiva- talos dokumentumok alapján 1943. január 1-én hunyt el az ukrajnai Jevdokoban. 1999-ben posztumusz Erzsébetváros Díszpolgára, 2013-ban pedig posztumusz Magyar Örökség díjjal tüntették ki. 2001. október 19-től hivatalosan is utca örökíti meg Rejtő Jenő emlékét, ahol szülőháza falán emlékezik róla a mindenkori utókor.

Dr. Kispál Tibor, önkormányzati képviselő

Több kép, nagyobb méretben itt nézhető meg.

***

Egy 2008 novemberében elfogadott javaslat szerint a köztérre kikerülő kőtömb csiszolt felü- letére írják a térnek/utcának nevet adó személytől származó vagy egy róla megfogalmazott idézetet, és a személy nevét, születési és halálozási dátuma. A kezdeményezés célja, hogy az alkotás a téresztétikai élményen túl az idézett gondolattal hozza közelebb a névadó személyt, nyújtson több ismeretet az arra járóknak.

(Forrás: A mi Erzsébetvárosunk blog)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.