Non licet bovi

Quod licet Iovi, non licet bovi, azaz: amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. A latin mondást akár jelmondatként is felvéshetné homlokzatára mostanság az Alkotmánybíróság. A testület nemrég határozatot hozott, miszerint a büntetőperekben nem vehet részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában – akár a másodfokú tanács tagjaként – közreműködött. Hunvald György korábbi VII. kerületi polgármester esetében, bár az összeférhetetlenség egyértelmű, mégsem működik ugyanez az elv. Jogorvoslatnak pedig nincs helye. – Rajnai Attila írása most még csak a nyomtatott 168 órában… (Lásd.: Lapajánló – Tetszett volna hamarabb szólni)

Hát igen. Mostanra már másnak is feltűnt a dolog. Az Alkotmánybíróság egy még 2016. november 28-án hozott, alkotmányjogi panaszt elbíráló végzésében – nagyon helyesen – megállapította, hogy az Alaptörvényt sérti az, ha a büntetőügy további intézésében olyan bíró vesz részt, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el. Éppen ezért, megsemmisítette a konkrét ügyben a Kúria ítéletét, mert a Kúria részéről olyan bíró vett részt a döntés meghozatalában, aki az ügyben a nyomozás során nyomozati bíró volt. Ez így rendben is lenne, ha rendben lenne. De nincs.

Régi magyar mondás, hogy csak az ökör következetes. Az Alkotmánybíróság éppen a magyar közmondást erősítendő példát is mutatott egy nappal későbbi döntésével, az alkotmányjogi panaszom elbírálásakor. 2016. november 29-én végzést hozott panaszom tárgyában és az eljárást okafogyottság miatt, megszüntette. A végzést az Alkotmánybíróság 5 tagú tanácsa hozta és az előadó bíró az a dr. Szívós Mária alkotmánybíró volt, aki az alkotmányjogi panasz tárgyát képező ügyemben 8 alkalommal döntött nyomozati bíróként az előzetes letartóztatásom meghosszabbításáról és más egyéb nyomozati döntéseket is hozott velem kapcsolatban. (Hunvald György: AB, kis hibával)

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve és a saját döntésével ilyet, mint a fenti helyzet nem idézhet(ne) elő. A jogalkotó azonban nem készült fel arra az esetre, hogy maga az Alkotmánybíróság hoz alkotmánysértő döntést, ami ellen nincs jogorvoslat Magyarországon. Csak a Strasbourgi Bíróság tudja kimondani, hogy az AB döntése törvénysértő volt.

P.s.: Tetszett volna hamarabb szólni? Hmmm. Én azt hiszem, hogy dr. Szívós Máriának kellett volna szólnia, hogy “bocsánat, de ebben az ügyben én már korábban derekasan matattam.” De nem, ő nem szólt. És jogorvoslatnak helye nincs. Magyarországon.

(Forrás: Hunvald-blog)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.