Az elitellenesség termőtalaja

Az ember természetesen tiszteletben tartja az amerikai választók többségének döntését, hiszen demokrata. De éppen azért, mert demokrata, muszáj gondolkodnia azon, mi okozza a demokrácia veszélyeztetettségét. A Brexit után itt a második súlyos bizonyíték, hogy a világ és a közhangulat drámaian változik. Ma az Egyesült Államokban nem egyszerűen Trump, nem is a republikánusok, hanem az elitellenesség győzött.


Így van ez akkor is, ha Trump maga is milliárdos. A „kívülről jött ember” szerepét alakította, aki szándékosan más, durvább, iskolázatlanabb hangon, ahogy ő képzeli, „az egyszerű emberek nyelvén” igyekszik beszélni.

Az elitellenesség termőtalaja az egyenlőtlenségek növekedése, ami a 80-as évektől, a jóléti rendszerek meggyengülése óta jellemzi a fejlett világot. Még a világ leggazdagabb és talán legdemokratikusabb országában is sok kisember érzi úgy, hogy neki nem sok jut a gazdagságból, és nem megy sokra a demokratikus jogokkal.

Amerika megoldja majd a maga problémáit. Ott kiépült demokratikus intézményrendszer garantálja, hogy ne egyetlen ember szeszélye döntsön. Lám, kampány ide, kampány oda, Trump megválasztása után kénytelen volt a hagyományos demokratikus normák szerint elismerni ellenfele érdemeit. Akivel baj lehet, az nem az USA, hanem mi. Nekünk kell itt Európában és Magyarországon sürgős választ adni a társadalmi különbségek növekedésére, különben az elégedetlenség elsöpri azt is, ami fontos nekünk. Két válasz van. Az egyiket szokták „populistának” nevezni, de csak tetteti magát népbarátnak. Rájátszik az indulatokra, a jobbszéllel kacérkodva bűnbakokra mutogat, de valójában semmit nem tesz a nagyobb egyenlőségért, csak az eliten belül számol le a rivális csoportokkal. Ez Orbán és mások útja. Itthon már kiderült: ez csak tovább növelte a társadalmi különbségeket.

A másik választ a baloldalnak kell megadnia, hiszen mi másért volna a világon, mint a nagyobb egyenlőség előmozdításáért. Ez a társadalmi különbségek tényleges csökkentésének, a javak, a tudás és a jogok egyenlőbb elosztásának útja. Ha a lecsúszástól félők, az előrejutásban már nem reménykedők, az igazságtalanságot a bőrükön érzők nem látnak más esélyt, akkor oda akarnak csapni a meglévő világnak, piacostul, demokráciástul, és Trumpokat választanak. Nálunk meg is tették. És nálunk nem volt az amerikaihoz hasonló demokratikus hagyomány, meggyökeresedett intézményrendszer, hogy mederbe terelje, fékezze őket.

Már nem csak magunkért vagyunk felelősek. Két világtendencia, a világ kétfajta jövője között kell az egyik vagy másik oldalra állni.

Szerző: Lendvai Ildikó
(Forrás: Lendvai Ildikó blogja)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.