Csapatmunka

A véghajrában – úgy látszik – már mindent szabad. A cél – hogy ne csak eredményes, hanem érvényes is legyen a népszavazás – a hatalom embereinek szemében szentesít minden eszközt. És ezzel együtt mintha el is veszítették volna a fejüket. Igaz, a kedves vezető megmondta, őt csak az tenné boldoggá, ha száz százalékos lenne a részvétel vasárnap az urnáknál, de a csatlósok tisztában vannak vele, ez lehetetlen. Próbálkozni azonban még lehet.

Így aztán majdnem olyan feszültséget generálnak, mint 2002-ben, a két választási forduló között. Senkit és semmit nem kímélnek. Az élen ismét a Fidesz veteránja, Kövér László jár. Ő mindig példát mutat arra, hogy amit mások csak vonakodva mernének kijelenteni, az – legalábbis az ő köreikben – szalonképes is lehet. A kormány egyik szócsövének, a Magyar Időknek tehát arról beszélt, hogy az Európai Parlament “bizonyos liberális, zöld és egyéb baloldali politikusai hasznos idióták”. Legalábbis azok nézőpontjából, akik – szerinte – tudatosan verik szét az európai nemzetállami rendszert.

Nem kertelt néhány napja Kósa Lajos sem, akiről régóta tudjuk, ami a szívén, az a száján is. A népszavazás miatt a pártjával – egy ideig – szembekerült és magyarázkodásra kényszerült XV. kerületi MSZP-s képviselő ügye kapcsán úgy vélekedett: az MSZP képtelen maga mögött hagyni a bolsevik hagyományokat. E nézetével persze nincs egyedül. Kövér házelnök a már említett interjúban “klasszikus bolsevista tempónak” minősítette, hogy Gyurcsány Ferenc azt mondta, az őszödi beszéd tíz évvel ezelőtti kiszivárogtatása utáni zavargások mögött a Fidesz állt.

Az egykori miniszterelnök különösen kedvelt alanya a népszavazási kampánynak. A rendszer felkent képviselői feltehetően úgy gondolják, hogy ijesztgetésre pont alkalmas. Ami azért napjainkban még akkor is furcsa, ha Gyurcsány újabban ismét többet szerepel a nyilvánosság előtt. Németh Szilárd rezsibiztos például azzal vádolta meg a DK elnökét, hogy brüsszeli “elvtársaitól” kap pénzt a kvóta-ellenes plakátkampányra. Lázár János sem akart kimaradni a sorból, ő annak a reményének adott hangot, hogy a volt kormányfő sosem kerül ismét a kabinet élére. És rögtön egy aktuális hasonlattal jelezte a veszélyt: “a bevándorlással felérő csapás lenne, ha ismét Gyurcsány lenne a miniszterelnök”.

Hosszan lehetne még sorolni pártunk és kormányunk propagandájának gyöngyszemeit. Mindennél többet elárul azonban a fennkölt stílusról, ha ismét Kósa Lajost idézzük: “olyan marhaságot, hogy az egyik legalapvetőbb demokratikus jogáról lebeszéljük az embereket, hogy ne menjenek el szavazni, ennél nagyobb ostobaságot nem lehet elképzelni demokráciában”. Ebben minden benne van.

A kedves vezető büszke lehet a csapatára.

Sebes György sebesgy@nepszava.hu

(Forrás: Népszava)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.